Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)
miatt talán le is bontották akkorra. A Rosenfeldnél látható török fürdő épülete esetleg a török hódítás előtt is fürdő céljára szolgált. (Vö.: GyTI. köt. 86.) Városháza céljára szolgáló épületről nincs tudomásunk Gyulán. A plébániatemplom és a ferences templom körül fekvő temetők természetesen nem látszanak a látképen. Érdekes, hogy a városból kivezető kapukat és hidakat csak a déli oldalon találunk. 23 Vö. BO II. 43. és GyO 13. A vármegyék és a két püspökség határairól, Gyula két vármegyéhez és két püspökséghez való tartozásáról: Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 18-28. és II. köt. 144-145. Ulászló 1510. március 22-én kelt adománylevele világosan fogalmaz: Gyula vára Zaránd, Gyula mezőváros részint Zaránd, részint Békés vármegyében van. (GyO 57.) Az 1550-es évek elején az adóösszeírások Békés vármegyében „Gywla pars"-t említenek, Zarándban is „pars oppidi Gywlá"-t vagy egyszerűen Gyula mezővárost írnak. (OL Conscriptiones portarum. E 158. 1629., 1653. és 1681. doboz.) 24 Gyula plébániája már a pápai tizedjegyzékekben is a váradi püspökség köleséri főesperességéhez tartozik: MonumentaVaticana. S. I.TI.Bp. 1887. SÍ., 53., 66., 75., 81. és 88. Vö. még: GyO 3. A várkápolna felszenteléséről: BO II. 48-49. és GyO 14. A középső városrész utcáinak lakói az 1550-es években is az egri püspöknek fizettek tizedet. (Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 144. és 150.) 25 Hogy a Fehér-Körös mellékága képezte a határvonalat, már 1990-ben megpróbáltuk bizonyítani: Draskovich József: Hol volt valaha a belváros? Gyula város középkori topográfiájához - Körösök Vidéke. 1990. 152-157. 26 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 144-145. (Karácsonyi még Czégény utcának olvasta a Szegény utca nevét.) GyTI. köt. 87-88. Implom József tévesen Apáca, Ispotály, Szentmiklós, és külön Malom, illetve Malomszeg utcákat is felvett, kihagyta viszont a Fölszer és a Csapó utcát, és így kapta azt az eredményt, hogy a XVI. század első felében 17 gyulai utca volt. (Gyula város utcanevei. Az utcanévkutatás feladatairól és módszeréről egy település példáján. In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. 103-113.) 27 Vö. Draskovich J. i. m. 155-156. Itt pontosítjuk és kiegészítjük e korábbi tanulmányunk listáit. Az utcák sorrendjét vizsgálva a következő összeírásokban, a már ismerten Zaránd megyei utcákat Z betűvel, a Békés megyében fekvőket B betűvel jelöljük. A gyulai uradalom 1525. és 1527. évi cenzusösszeírásaiban ez a sorrend: Nagy (Z), Malomszeg, Sánta (Z), Bojtorján (Z), Salgó, Bagd, Karkó (B) és Halász utca. (GyO 91-93. és Haan Lajos: Békés vármegye története. 125-127. Kézirat a BML-ben.) 1553-ban a gyulai őrség okozta károkat felmérő királyi biztosok is az adószedőkéhez hasonló útvonalon haladtak. (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, \vien . Hungarica 425. Konvolut B. fol. 98-134. Papp Sándor által készített fénymásolat a BML-ben. Az összeírást kiadta Veress Endre: GyO 206-224.) A biztosok jelentéséből többször is kirajzolódik az utcák sorrendje. Az első körben: Nagy (Z), Sánta (Z), Salgó, Bagd, Szegények utcája (Z), Krakkó (B) és Barátok utcája (B). Ezután az első felsorolásból kimaradt lakosokat és utcákat veszik sorra, s így a Nagy utcán kezdve még néhányszor kirajzolódik a sorrend. Egyszer a Zaránd megyei városrészen tesznek egy kört: Nagy (Z), Malom, Bojtorján (Z) és Salgó. Innen visszatérnek a Malom és a Nagy utcához. Ezután ismét néhány Békés megyei utca következik: Krakkó (B) és (Porkoláb István Barát utcai részbirtoka után) itt először tűnik fel a Halász utca. Majd újra egy teljes kör: Nagy (Z), Salgó, Bagd, Szegények utcája (Z), Krakkó (B), Barátok utcája (B) és Halász utca. A biztosok összeírásának végén újra: Nagy (Z), Malom, Bojtorján (Z), Salgó, Bagd, Krakkó (B), Barátok utcája (B) és Halász utca. Itt kell megemlíteni, hogy ebben az összeírásban a Nagy utca után két ízben is előfordul a „de teatro" helymeghatározás. Két polgárt (Gregorius Mezaros és Gregorius Chokos) írnak össze „a piacról". Ez itt nem utcanév, mert Piac utca egyébként nem tűnik fel a forrásokban, és e helyen is csak piacról írnak, nem Piac utcáról. A piac a Nagy utca északi oldalán, a Szent Elek-kápolnától a vár irányába húzódó szabad területen volt. A két összeírt személy pedig a Nagy utca piac felőli részén lakhatott. (Ezt erősíti, hogy a Nagy utcában egy 87
