Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)
ábrázoló Magyarország-térképet, majd a következő évben egy nagyobb Magyarország térképet adott kiW)lfgang Lazius korábbi térképe nyomán. 1566-ban Zrínyi Miklósról is készített egy rézkarcot, amelynek hátterében Szigetvár ostroma látható. Ezenkívül még két számunkra érdekes rézmetszet származik tőle, az egyik Szigetvár, a másik Gyula ostromát jeleníti meg. Mindkét mű konkrét helyismeretről tanúskodik. Mégsem tartjuk megalapozottnak Schwob következtetését, hogy Zündt személyesen élte meg az 1566. évi török háborút. Ha esetleg járt Magyarországon, az még az 1566-ot megelőző években történhetett. A Gyula ostromát ábrázoló látképe alapján arra a véleményre jutottunk, hogy egy, a várost jól ismerő személy vázlatrajzát használhatta fel, személyesen aligha járt itt. Zündtről és munkásságáról: Thieme-Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. XXXVI. köt. München, 1992. 584-585., Ute Monika Schwob: Kulturelle Beziehungen zwischen Nürnberg und den Deutschen im Südosten im 14. bis 16. Jahrhundert. München, 1969. 142-143., Fritz Schnelbögl: Dokumente zur Nürnberger Kartographie mit Katalog der Ausstellung anläßlich des 15. Kartographentages der Deutschen Gesellschaft für Kartographie in Nürnberg vom 1. bis 4. Juni 1966. (Beiträge zur Geschichte und Kultur der Stadt Nürnberg 10.) Nürnberg, 1966. 13., 22., Hrenkó P.-Papp-Väry Á: Magyarország régi térképeken. Bp. 1999. 15., 58-59. és 82., Czennerné Vfälhelmb Gizella: A Zrínyi család törökellenes harcai a XVI-XVIII. század képzőművészetében. In: Szigetvári emlékkönyv. Szerk. Rúzsás Lajos. Bp. 1966. 345-348. A Gyula ostromát ábrázoló rézmetszet: OSZK Apponyi-gyűjtemény. M. 30.NSCäre Conterfeit der Stat Giula... 1566. Nurmberg. Mathis Zündt. Rézkarc (22x32 cm). Másolatát közölte: Békésvm. tört. I. köt. 164. és GyTI. köt.86. A wittenbergi tanulmányait befejező Szikszai Fabricius Demeter 1563-ban azt írta versében, hogy Gyulát a Körös folyó ikerágai övezik („geminis cingit Chrysius amnis aquis"). Lásd: BO I. 182. Új fordítását kiadta Pánczél Barnabás: Szikszai Fabricius Demeter gyulai iskolamester latin nyelvű versei Vég-Gyuláról - BÉ 1989/4. 478-488. A Fehér-Körös fő- és mellékága egyformán szélesek Zündt látképén. Mindkettőt Körösnek nevezték (a Nagymalom is a Fehér-Körös vizén volt), de a főág megkülönböztetésére felbukkan a „derék Keres" megnevezés is. (GyO 422.) Az északi városrészt észak felől félkörívben kerítő keskeny árok nevét nem említik. 7 Implom József: A gyulai törökzugi ásatások. Gyula, 1933. Újra megjelent: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. Összeáll. Draskovich József (Gyulai Füzetek 2.) Gyula, 1991. 11-19.VÖ.: GyTI. köt. 49-50. 8 Vö.: GyTI. köt. 50., 87. és 89. 9 A leletmentő ásatásokat Kovács László végezte, majd 1978-ban Jankovich B. Dénes folytatta a feltárást. Az eredményeket ő összegezte, meghatározva a templom egyes építési szakaszait: A gyula-törökzugi templom feltárása - BÉ 1982/4. 415-426. A három egyházi épület helyének tisztázása az első lépést jelentette a topográfiai kérdések átértékeléséhez. 10 Jankovich B. Dénes: i. m. 424. 11 OL S 82. No. 59. Plan-und-Prospect-Gyula. (Közölte: Békésvm. tört. I. köt. 170. és 326., II. köt. 144., valamint GyT I. köt. 274. és 284.) A város alaprajza fölött Gyula és a vár látképét is ábrázolta, ezenkívül az alaprajz bal sarkában Békés megye, illetve a gyulai uradalom térképét is megrajzolta. 12 BML BmT 121. Intravillanum Oppidi utriusque Gywla (valószínűleg 1807-ben készült). Ezenkívül vö. még: Bodoky Mihály térképe 1813-ból. (BML IV A. 1. b. 1469/1814.) 13 Mogyoróssy János 1834-ben a Törökzugban, a Holt-Körös partján tölgyfa cölöpöket talált, melyek feltehetőleg nem egy régi vízimalom maradványai voltak - mint hitte -, hanem egy hídé, esetleg éppen az egykori Templom hídé. (Mogyoróssy J.: Gyulai codex. Gyula, 1882. 2627.) 14 A későbbi térképeken látszik, hogy a Fehér-Körös innen továbbhaladva egy nagy hurkot vetett (a vármegye epreskertje körül), ezért ott vagy távolabb nem folyhatott ez a vízág a FehérKörösbe. (Vö. BMLBMK. 118. 127/3., BmT 182. és IVA. 1. b. 455/1816.) 85
