Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

dzsámijá"-t említi Cselebi, kiderül, hogy a huszárvárat is a városnegyedek közé számítja. Tehát valójában már csak három városnegyedre volt osztva a város. Az ennek megfelelő három imádkozóhely (később három templomot ír) közül is csak egyet tud megnevezni: Ali bég dzsámiját és e mellett álló türbéjét. Rosenfeldnél ezek (és a minaret is) még láthatók (a dzsámi már ismét keresztény templom), és a közelükben egy kupolás török fürdő épülete is (a mai Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola helyén a Petőfi téren).

62 Cselebi 1060 csinos, fazsindelyes házról, tizenegy fürdőről, kétszáz boltról, három medreszéről (teológiai és jogi főiskola), számos további iskolai és egyházi létesítményről áradozik- erős képzelőerőről tanúskodva.

63 Ha megnézzük Rosenfeld alaprajzát, kirajzolódhat előttünk Cselebi ötszög alakú városa, amely a középső sziget mintegy egyharmadára szűkült össze: a vártól indulva délről a Fehér-Körös határolja, nyugatról egy árok (a XVIII. században Szent János árka volt a neve, a mai Béke sugárút helyén húzódott). Az árok északi végétől a Holt-Körösön folytathatjuk az utat, amely egy egész rövid szakasz után keletre fordul és az Árpád utcával párhuzamosan halad vonala, a református templom mögött egy kiszögellést alkot, majd onnan a Megyeház és a Kossuth utcától kicsit északra tart egyenesen a huszárvár olaszbástyájához. Tehát a középső szigetből mindössze ez a mai belvárosi rész maradt meg 1665-re, a mai németvárosi és újvárosi részen talán már akkor is csak kertek voltak. Mint Cselebi megjegyzi, a város nevezetességei közül a kertjeiben termő tök, dinnye, szilva, továbbá mézvíz és fehér cipókenyér híresek. Rosenfeld alaprajzán is dinnyéskertek (és kukoricás) vannak a németvárosi részen, az újvárosin konyhakertek, az északi városrész helyéből látszó részen szőlőskertek, távolabb is régi gyümölcsöskerteket jelez a felirat. A vár mellett szintén régi gyümölcs- és szőlőskertek húzódnak. A kertművelés és a kukoricatermesztés talán valóban a török uralom idején lendült fel. Az összezsugorodott várost vízzel és palánkkal kellett körülvenni a védelem érdekében. A kiásott újabb folyóág és több árok már Cselebi idejére valóságos Vízivárossá alakította Gyulát, ennyiben jogos a\elencével tett összehasonlítás. A török időkben végzett munkálatok eredménye Rosenfeld alaprajzán még jól tanulmányozható. A várat a XVII. század folyamán rendszerint a város felől próbálták megtámadni, ezért itt árkok sorát ásták ki. Ugyanakkor azonban a klimatikus változások következtében kezdett gondot okozni - legalábbis a XVII. század második felétől - a vízhozam csökkenése, a vizek leapadása, amit jelez a Sarkadi-tó visszahúzódása a vártól és az ehhez csatlakozó középső városrésztől. Emiatt is szükség lehetett újabb árkok ásására. A várkapu áthelyezése a délnyugati oldalról az északnyugatira szintén összefüggésben állhatott ezekkel a folyamatokkal. Az 1560-as években ugyanis erről az északnyugati oldalról még széles vízfelület választotta el a vártól a középső szigetet. Rosenfeldnél viszont már azt látjuk, hogy kiszáradt és lakhatóvá vált ez, a vár északnyugati oldala melletti terület. 83