Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)
rökzugban több helyen is találtak késő középkori leleteket, feltételezhetjük, hogy Gyula a XV században és a XVI. század elején arrafelé is terjeszkedhetett, más települést ugyanis nem tudunk ott lokalizálni. Az eddigiekből kiderülhetett, hogy Zündt látképe - tekintetbe véve, hogy mérések nélkül, emlékezet alapján készült - meglepően valósághű ábrázolása a városnak. Scherer ugyan megállapította, hogy a vár alaprajza, némi torzításoktól eltekintve, elég hű, és a város megrajzolásában is felcsillan nyoma annak, hogy közvetlen elbeszélésből hallott valamit Gyuláról, talán azoktól a német katonáktól, akik a vár feladása után megmenekültek, tovább nem foglalkozott Zündt metszetével. Sommásan leszögezte, hogy az eddig ismert középkori metszetek nem alkalmasak arra, hogy azokból támpontokat nyerjünk városunk középkori helyrajzára. 10 Ha a többi látképet vesszük szemügyre, jogosnak mondható Scherer kijelentése. így például Hieronymus Ortelius vedutája, 17 amely a legelterjedtebb, legtöbbször utánzott ábrázolása volt Gyulának, valóban csak néhány információ ismeretéről tanúskodik, amelyek forrásai az ostromról beszámoló német újsághírek és egy Magyarország-térkép lehetett: a város itt is két szigeten fekszik. Az egyiken a vár és a „belső város" várfalakkal, bástyákkal körülvéve, és az ehhez kapcsolódó, nagy olaszbástyákkal ábrázolt „külső város" terül el. A várfalak, bástyák és épületek rajzai teljesen a képzeleten alapulnak. A másik szigeten az „előváros" látható (ez felel meg Zündt északi városrészének), de az ide rajzolt épületeknek, utcáknak nincs semmi közük a valósághoz. A két szigetet a Fehér-Körös és a Sarkadi-tó fogja körül, de a tájolás teljesen hibás. Ezzel szemben Zündt látképén jó a tájolás, a Fehér-Körös ágai, a városrészek alakja, elhelyezése is megfelel a valóságnak. 14 olyan feliratot találunk, amely konkrétan megnevez valamit, de még mintegy 13 olyan részletet számolhatunk meg, amely a valóságot tükröző, fontos információegységként különíthető el. Megadja például 4 híd nevét, de ezenkívül még négyet berajzol, a jelentős épületek közül három egyházat, két malmot tüntet föl, valamint a mészárszéket. Nemcsak a várost ismeri jól, hanem a környező tájat is: a Fehér- és a FeketeKörös között elterülő vizenyős, lápos réteket („Wiid und Moos"), a Gyulától északra, Szannánál a Fekete-Körös mentén húzódó ártéri erdőt, a nádas, mocsaras Sarkadi-tavat. Szigeteként Remeteháza falut is feltünteti, amely 1552ben alakult menekült jobbágyok letelepítésével. 18 (Ez és a Fekete-Körös valójában néhány kilométerrel távolabb volt Gyulától, nem látszhatnának a látképen.) A Fehér-Körösből déli irányban egy kis fok ágazik ki, e mellett találjuk a „régi előváros" romjait. Ez a fok azonosítható Rosenfeldnél és a XIX. század eleji térképen is, így az előváros helye pontosan meghatározható: az Eszperantó tértől keletre, a Damjanich utca közepe, illetve az Alpár utca eleje táján volt. Nem világos viszont, hogy a Fehér-Körösnek ezen az oldalán miért hiányzik a Bárdos-ér Zündt látképén. Mindezek után már most megállapíthatjuk, hogy Zündt metszete egy, Gyulát és környékét kiválóan ismerő polgár vázlatrajza alapján készülhetett. Nem kato75
