Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

189 GyO 10-11. 190 Szántó Konrád: A katolikus egyház története I. köt. Bp. 1983. 495. 191 GyO 3.ésMonumentaVaticana... S. I.TíI. 76-77. A gyulai egyház ecclesia parochialis volt, amelynek vezetője a „plebanus" vagy „rector ecclesiae", „presbyter parochialis" a főesperes felügyelete alatt állt. Fő jövedelme, hacsak a magánkegyúr nem látta el jobb javadalommal, a püspök által beszedett tized bizonyos része volt. (Vö.: Szántó Konrád: i. m. I. köt. 405.) A gyulai plébános azonban - legalábbis a Maróthi család birtoklásától kezdve - gazdag javadalmakat kapott kegyuraitól. Gyulán nem a város, hanem a plébános felügyelete alá tartozott a XVI. században az ispotály, az iskola és a fürdő is, fenntartásukról ő gondoskodott. (BO II. 61-62., GyO 12., 15., 60-61., 67., Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 141-142. és A békésgyulai római katolikus plébánia története. In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 22., 35-36., GyTI. köt. 48. és 96-98.) 1520-ban Vinográdi Máté Nagygyula „archipresbyterialis ecclesiá"-jának plébánosaként nevezi meg magát, vagyis már olyan egyházról volt szó, ahol több pap szolgált egy archipresbyter vezetésével. (GyO 80. és Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 146.) 192 Jankovich B. Dénes: i. m. 417. és 419. 193 GyO 3-8., BHT 53-54. Karácsonyi: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése. 96., 99. és Maróthy János macsói bán élete. In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 107-124., Csorba Csaba: i. m. 16-21. Maróthi a Zsigmond elleni összeesküvésben részes Zsámbokiak és Pekriek óriási birtokait is megkapta. (Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. 47. Vö. még: 60. és 65-66.) 194 GyO 8. és BHT 55. 195 Vö.: Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. 12-13. Fügedi szerint az 1470-es évekig a vár és a kastély között a különbség az erődítés mértékében keresendő, a kastélynak lehet védhető tornya, de nem lehet körítőfala, se árka, mert ez már a vár jellemzője. 195 GyO 60. Hasonló álláspontra jutott már korábban Csorba Csaba is: i. m. 14-15. és 24-25. 197 BO II. 48-49., GyO 14., BHT 55-56. és Karácsonyi: A békésgyulai római katolikus plébánia története. 33-34. 198 Parádi Nándor a régészeti feltárás alapján a XV század elejére datálta az építkezések megkezdését. (A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei - Magyar Műemlékvédelem. 1961-1962. Bp. 1966. 135-165.) Karácsonyi Maróthi János életrajzi adatait tekintve (Maróthi 1415-től három évig török fogságban volt) 1418 és 1445 közé tette a vár építésének idejét. (Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése. 102-103.) Sokkal valószínűbb azonban, hogy még 1415 előtt megindult az építkezés. A török betörései már 1390-től fogva ismétlődtek a délvidéken, Maróthi ottani birtokait is fenyegetve, ezért minden oka megvolt rá, hogy Gyulán, mint biztos helyen várat emeljen. 199 Parádi azzal számolt, hogy az első építési szakaszban épültek a trapéz alakú belső vár külső falai a négyszögletes kaputoronnyal, valamint a külső vár, délnyugati és északkeleti oldalán egy-egy négyszög alakú bástyával. Úgy vélte, hogy lakóhely céljára eleinte csak az udvar nyugati sarkában emelt épületrész szolgált. Feld István azonban kimutatta, hogy nem volt ilyen saroképület, hanem az egész nyugati oldalt beépítették egyidejűleg. Végül egy U alakú palota készült el, amelyhez a keleti oldalon a kápolna csatlakozott. Az északi oldal eredeti állapota viszont nem rekonstruálható. (Feld István: A gyulai vár építéstörténete a középkorban. Előadás a Castrum Bene Egyesület V Vándorgyűlésén. Gyula, 1999. máj. 14-16.) 200 Karácsonyi: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 171 l-ig. I—II. köt. Bp. 1922-1924. II. köt. 70-71., GyTI. köt. 49-50. és Implom József: A gyulai törökzugi ásatások. In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai... 11-19. 201 Vö.: Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. 57-89. 202 Szerémi György: Magyarország romlásáról. Ford. Juhász László. Bp. 1979. 62. 67