Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
1272). Bp. 1943. 2123. sz. Vö. még: i. m. I. köt. 3. füzet. Bp. 1930. 1267. sz., Fejér Gy: i. m. IV/3. köt. 33. és TF III. köt. 77., 110. és 121. 136 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. „Konyár" címszó. 137 Fejér Gy.: i. m. III/l. köt. 156., Hazai okmánytár. VI. köt. 91. (Vö.: TF I. köt. 507.) Pénzel G: i. m. XII. köt. 575. Julamonustráról lásd a 2. jegyzetet. A pápai tizedjegyzék szerint 1337-ben a váradi püspökség békési főesperességébe tartozó „Gúla" (vagyis Gerla) András nevű papja 6 garas pápai tizedet fizetett. MonumentaVaticana... S. LT I. 89. 138 A besenyő törzsnév teljes alakja Ligeti olvasatában: Qabuqsin-yila. Az első tag lószínnév. A besenyő törzsnevek ugyanis két részből tevődtek össze, színnévből és méltóságnévből. Ligeti L.: i. m. 466. és A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. 1986. 254., 485. és 506-509. 139 A magyar és a besenyő nyelvben előforduló méltóságnév összecsengése aligha véletlen, azt kell gondolnunk, hogy a besenyő-magyar kapcsolatok nemcsak ádáz ellenségeskedésből állottak, meglehet, hogy mind a ketten egy harmadik, ma ismeretlen forrásból merítettek - állapítja meg Ligeti. I. m. 254. Vö. még: 19-21., 198., 484-485. és Régi török eredetű neveink. III-IV 442444., 465-467., Róna-Tas: i. m. 259. és 272. 140 Ligeti: Régi török eredetű neveink. III-IV 466. Németh Gyula egy bolgár-török jula alakkal számol: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1991. 213-217. Vö. még: Györffy: A magyarság keleti elemei. 172-179. és Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp. 1984.41. 141 Ligeti: i. m. 466. Vö.: SRH I. köt. 367. (A krónika szövegváltozataiban még „Gyulie" és „Gywle" variáns szerepel.) A krónikák és Anonymus több keleti népet - köztük a besenyőket is kun névvel illettek. 142 Ligeti: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. 195. és 198., Czeglédy Károly: Nyugati türk eredetű méltóságnevek. In: Uő.: Magyar őstörténeti tanulmányok. Bp. 1985. 92. Györffy bolgár-török első szótagbeli u>e változásra hoz példákat. (A magyarság keleti elemei. 63-64.) 143 Györffy: i. m. 110., 113-114., 119-120. Lásd még a 120., 131. és a 133. jegyzetben felsorolt műveket. 144 A körtemplomról: Juhász Irén: Vésztő. Mágori domb. 9. Kristó Gyula szerint már az 1020-as évektől folyt térítés Vata területén. (Magyarország története 895-1301. 100.) A mágori dombtól, vagyis a csolti monostortól és Csolt birtokközponttól északra, a Sebes-Körös jelenlegi medrének déli oldalán fennmaradt a „Bálványos oldal" helynév, amely Haan Lajos megjegyzése szerint „a pogány korra mutat". Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 318. Vö. még. Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Bev., jegyz. Jankovich B. Dénes. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11.) Békéscsaba, 1983. 105.,Vésztő története. 108. (térkép) és 318. Ez utóbbi említi még a ma is létező „Bálványos-zug" és „Bálványosi ér" helyneveket. A III. katonai felmérés (1872-1884) egyik térképszelvénye pontosan ábrázolja a Bálványos oldalt az ott lévő halomnál. (BML Fotótár. S. 5266/2.) Véleményünk szerint ez a halom azonosítható aTorda falu határjárásában 1330 körülTorda és az ettől délnyugatra fekvő Németi falvak közötti határpontként szereplő Bálványoshalmával („Balwanusholma"). Vö.: Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 324. ésTFI. köt. 514-515. 145 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szentpétery Imre. I. köt. 1001-1270. 1. füzet. Bp. 1923. 461. sz. Vö.: Karácsonyi: Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szánna és Szerhet). In: Karácsonyi János írása Gyula történetéből 65-78. és Békésvm. tört. II. köt. 161-162., 175-176., 320., 333., GyTI. köt. 32-33., 36. A Gyula környéki településekről itt és a továbbiakban lásd még a nemrég készült lexikonszerű feldolgozást: A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Szerk. Blazovich László. (Dél-Alföldi Évszázadok 9.) Szeged, 1996. 64
