Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
89 A szövegváltozatokat lásd: SRH I. köt. 337-338. Vö. még: Képes Krónika. Bp. 1986. 324. 90 Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye - BÉ 1970/1.528., Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési kastély területén - BÉ 1980/2. 183-193., Gerelyes Ibolya: Beszámoló a békési török palánk ásatásáról - BÉ 1982/1. 39-48., BHT 31-33. A Képes Krónika korábbi értelmezését osztva Jankovich is elfogadta, hogy a békési földvár volt a Vata és a Csolt nemzetség hatalmának központja, azonban megállapította, hogy a régészeti lelőhelyek (XXI. századi temetőrészletek) nem ezt igazolják, mivel ezek nem Békés, hanem Csaba és Gyula közelében sűrűsödnek. (Békéscsaba története I. köt. 162.) 91 Lásd a 88. jegyzetet. 92 TFI. köt. 660. 93 Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása Magyarországon. 479-482. Korábban Jankovich B. Dénes sem tartotta biztosnak, hogy Békés megyét már a korai időszakban megszervezték önálló vármegyeként. (Vö.: BHT 26. és 33.) Később azt a nézetet fogalmazta meg, hogy a Vata-mozgalom lecsendesítésével nyílt meg az út Békés megye megszervezésére. (Békéscsaba története I. köt. 161.) 94 Az egyik változat a Biharhoz való tartozást valószínűsíti. E szerint Imre király örökre a váradi egyháznak adta az egész Bihar megye falvaiból és piacaiból befolyó vám kétharmad részét mind Bihar, mind Zaránd és Békés körül. (Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. IV köt. Bp. 1884. 292. Magyar fordítása: BHT 31.) Egy másik, a Váradi Krónikában megőrződött változat viszont már egy önállósult Békés megyére utal: Imre király a váradi egyháznak adományozta az egész Bihar megye vámjainak kétharmad részét mind Bihar, mind Zaránd körül, és a vámok őt megillető részét, amelyet Újvár megyében mind maga Újvár, mind Heves körül és Békés megyében a falvakban és a piacokon szoktak szedni. (SRH I. köt. 211.) Györffy azt állapította meg, hogy egy ideig (a X-XIII. században) Zaránd vármegye és talán Békés is Biharhoz, a bihari dukátushoz tartozott. (TF I. köt. 494-495., 574-576. és Á magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. 50-51.) 95 VR 167., 189., 269. és 291.,Víenzel G.: Árpádkori új okmánytár. XII. köt. 574-575. (Vö.: BHT 40-41.) 96 Györffy: István király és műve. 209. ésTF III. köt. 515-516. 97 BO I. 22. Vö. még: BO I. 136. és Csánky: i. m. 782. 98 Csánky: i. m. 767. 99 Uo. 761. és 768.,TFI. köt 174., Márki: i. m. 198. 100 TF III. köt. 331-332. és István király és műve. 462. 101 TFII. köt. 462.VÖ. még: 492., 521. ésTFI. köt. 816. 102 A Csoltói családról:TF II. köt. 469. és 492. 103 Uo. 462. 104 István király és műve. 164. 10 » Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása Magyarországon. 475. és 482-486. 106 Uo. 470-474.,TF I. köt. 574. 107 Kristó: i. m. 459-462, és Magyarország története 895-1301. 100. és 118-119. Kristó itt utal arra, hogy Gellért és Szolnok ispán nem véletlenül voltak a felkelés áldozatai. Vö. még: A XI. század története. 42-43. és 114-115. 108 A törzsi helyneveket térképen is ábrázolják: TF I. köt. 495. és 575., Györffy Gy.: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek. In: Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. Kovács L.-Veszprémy L. Bp. 1997. 221-235.,Török Sándor: Mi volt a neve a három kabar törzsnek? - Századok. 1982. 986-1059., Kristó Gy.-Makk F.-Szegfű L.: i. m. Vö. még: Kristó Gy.: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. 38-44. és A magyar állam megszületése. 269-275., valamint Törzsek és törzsi helynevek. In: Tanulmányok az Árpád-korról. 422-442. 61
