Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
nete. Az őskortól Gyulamonostoráig (1214-ig). In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai... 31-34. 32 Vö.: Fejér György: i. m. III/l. köt. 155-163. és IV/2. köt. 140. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szentpéterylmre. I. köt. 1001-1270. 2. füzet. Bp. 1927. 980. sz.j Archontologia aetatis RegestriVaradiensis. In: VR 3-13., TF I. köt. 595., Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gy. Bp. 1994. 402., 705-706. 33 \>íénzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. I-XII. köt. Pest, 1860-1874. VI. köt. 503., BO I. 5-7., Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szentpétery Imre. I. köt. 1001-1270. 1. füzet. Bp. 1923. 494. sz.Vö.: Karácsonyi János: Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szánna és Szerhet). In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 65-78. 34 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 138. és GyTI. köt. 36. 35 Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 92. 36 Bunyitay: i. m. II. köt. 386. Vö.: MonumentaVaticana... S. I.T I. Bp. 1987. 89. 37 Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10.) Békéscsaba, 1982. 215., Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715-1730. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8.) Békéscsaba, 1977.Teljes egészében közli az 1725. évi összeírást. A többi összeírásban „Gella" alak szerepel. Bél Mátyás „Gela" településről ír. (I. m. 26.) 38 Bárczy G.-Benkő L.-Berrár J.: A magyar nyelv története. Bp. 1967. 126-127., Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. I. rész. Arad, 1892. 188. 39 Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 66. és 183-184., Bél Mátyás: i. m. 26. 40 „Régészeti kirándulás" - Békés. 1896. jún. 14. 41 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 345. 42 A feltárás eredményeiről Jankovich B. Dénes számolt be: Békéscsaba története. I. köt. Szerk. Jankovich B. D.-Erdmann Gy. Békéscsaba, 1991. 184-190. 43 Uo. 188. 44 Hazai okmánytár. VI. köt. Kiadták: Ipolyi A.-Nagy I.-Véghelyi D. Bp. 1876. 91. ésTF I. köt. 507. 45 BO 1.33. 46 Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 183-184., Bunyitay: i. m. II. köt. 448-449. 47 Juhász Irén: Vésztő. Mágori domb. (Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára 172.) 1996. 14. és A Csolt-nemzetség monostora - Műemlékvédelem. 1992/2. 95-105., A Csolt nemzetség monostorának története - BÉ 1980/4. 440-448. és Vésztő története. Szerk. Szabó Ferenc. Vésztő, 1973.91-117. 48 „...Lodi, abbatis de Cholt..."VR 282. 49 Karácsonyi: A magyar nemzetségek a XPVT század közepéig. 401-405., Békésvm. tört. III. köt. 9-16. és 38., Békésmegye nemzetségei. 76-80. 50 Fügedi E.: i. m. 35. 51 BHT50-52. 52 A monostoralapítás személyes megnyilvánulás volt, de az öröklés folyománya a közös temetkezés. (Fügedi E.: i. m. 54.) Petrovics István a több monostorral rendelkező nemzetségeket megvizsgálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes ágaknak külön monostoruk volt: Nemzetségi monostoraink problematikája -Acta Historica Universitatis Szegediensis. Acta luvenum. Sectio Historica. I. köt. 1978. 9-24. "VR269. 54 Fejér György: i. m.VI/1. köt. 156. 55 Karácsonyi (A magyar nemzetségek a XrV század közepéig. 403.) arra hivatkozik, hogy a Csolti család Martonos nevű tagjának leányai, miután Martonos egyetlen fia elhalálozott, nemcsak Csolti I. Ábrahám fiaitól, Martonostól és Tamástól, hanem Algériai Dénes fiaitól is (Ábra57
