Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
mint az Erdőhegyi család birtoka szerepel Zaránd vármegye alispánja és szolgabírái jelentésében. 157 1232-ben felsorolt határai a következők voltak: keletről Kendkud földje, onnan Opos földjéhez ér a határ, Opos földje mellett haladva a püspök (nyilván az egri püspök) Kupa nevű földjéhez ér, onnan Baj („Bay")) majd Dingonog földjéhez, azután Riva földjével, majd Resuga földjével határos, és onnan visszatér az első határjelhez. II. András oklevele alapján tehát nyugodtan levonhatjuk azt a következtetést, hogy Gyula nevű település 1232-ben még nem létezett, mert különben a három falu határai között feltétlenül föl kellett volna bukkannia Gyula földjének is. Szerhet határa a Fehér-Körös két oldalán kelet felől haladt el közvetlenül a későbbi Gyula település mellett, Alabiané pedig nyugat felől. Krakó határa pedig semmiképpen sem kerülhette volna ki egy közvetlenül mellette fekvő Gyula falu határait. Az 1230-as években, vagyis közvetlenül a tatárjárás előtt a későbbi Gyula körül mintegy 10 km sugarú körben a Fehér-Körös két oldalán valami 22-24 kis település létezett egymástól sokszor csak néhány kilométer távolságban. Összehasonlításra alkalmas adatok csak a XV század elejéről vannak, amikor Gyulával együtt 21 falut találunk ugyanezen a területen. A településstruktúra tehát nagyjából hasonló maradt, nem számítva azt, hogy Gyula akkor már kiemelkedett a kis falvak sorából. A tatárjárás előtt fennállt falvak közül 8-10 tűnt el, vagyis a falvak mintegy 40%-a, részint a tatárjárás, részint a pusztásodás spontán folyamata miatt. 14 falu átvészelte a tatárjárást vagy újjáéledt utána, 7 település pedig 1241 után keletkezett. 158 A tatárjárás előtti 2224 falu közül Imp lom József feltárta Fövenyes, Györké és Szentbenedek templomát, 159 Gyula szeregyházi határrészén pedig nem Szerhet, de valószínűleg nem is Szánna, hanem talán Ulma vagy Szép templomát találhatta meg. Ennél a négynél bizonyára több falusi templom épülhetett itt 1241-ig. Az 1332-37-ben készült pápai tizedjegyzék azonban szintén csak négy templomot sorol fel Gyula körzetében, Gyula mellett Pél, Fövenyes és Varsány falvak egyházait. 160 Az adatokból azt szűrhetjük le, hogy Gyula kialakulásának időpontját 1232 - de vehetjük 1241-et is, mint korszakhatárt - és az 1332-ben a pápai tizedjegyzékben történt első írásos említés időhatárai között kell keresnünk. A tatárjárás és a pusztásodás következtében elnéptelenedett falvak helyén a XIII. század második felében új település kialakulásának lehetősége teremtődött meg. A másik figyelemreméltó folyamat a királyi vármegyék szervezetének II. András uralmától kezdve előrehaladó bomlása. Az 1232. évi oklevélből az is kiderül, hogy Gyula környékén a Csókokat leszámítva nem kimutatható főúri nemzetség birtoklása. Láttuk ugyan, hogy II. András adománya révén az egyik leghatalmasabb báró, a Csák nembeli Miklós ispán megszerezte a zarándi várbirtokok egy részét, azonban IV Béla birtokvisszavételi politikája következtében 1235-36ban ezeket véglegesen elvesztette. 161 A régészeti feltárás és az 1332. évi első írásos említés alapján azt feltételezhetjük, hogy Gyula középkori plébániatemploma első formájában valamikor 44