Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

bihari püspökség felállítása fenyegette, amelyre talán már Péter vagy I. András királysága alatt, mindenesetre 1050 előtt került sor. Keleti irányból pedig a Gyula legyőzése (1003) után létrehozott erdélyi püspökség és Doboka vármegye vonta ellenőrzése után Észak-Erdélyt, terjeszkedve a kolozsi és krasznai vidékek felé is.

105 A Fehér-Körös mentén a Szent István által létesített egri püspökség zsombolyi főesperességének a területén valószínűleg már István idejében megszervezték Zaránd vármegyét, bár vannak olyan adatok is, amelyek arra utalnak, hogy egy ideig Zaránd is Bihar megye része volt.

106 Dél felől, a Maros mellett az Ajtony leverése után felállított nagy Csanád vármegyével (amelyből utóbb vált ki Arad megye) és a keresztény vallást terjesztő Gellért csanádi püspökkel, másrészt a nyugat felől szomszédos szolnoki területről érkező hittérítőkkel is lehetett konfliktusa "Vatának, illetve nemzetségének.

107 A Csolt nemzetség kiterjedt uralmi területének ismeretében érdemes a törzsi helynevek elhelyezkedését is újra megvizsgálni e területen.

108 Most már tudjuk, hogy nem elegendő a későn megszervezett Békés vármegyére irányítani a figyelmünket. Igaz, hogy ennek területén is találunk néhány törzsi helynevet Csolt és Gerla közelében, a törzsi helynevek karéja azonban Békés megye határán kívül húzódik e két birtokközpont körül, dél és kelet felől, tehát Zaránd és Bihar vármegyék területén. Gerlától déli irányban a Fehér-Körös két oldalán sűrűsödnek a törzsi helynevek, ott vannak a zarándi ispáni vár birtokai is. Gerlától és Csolttól keletre, a Fekete-Körös és a Berettyó között, illetve különösen a Sebes-Körös mentén látunk nagyszámú törzsi helynevet, valamint a bihari vár várbirtokai közül is sok található ezen a részen. Figyelemre méltó, hogy Csolt és Gerla körül a magyar törzsnevek közül egyedül a Kürt nem fordul elő. Nem magyar etnikumra utal öt\arsány és egy-egy Berény ésTárkány. (A besenyőkkel kapcsolatba hozható helynevekről alább lesz szó.) E jórészt XIII-XIV századi forrásokban felbukkanó törzsi helynevek keletkezése a királyi vármegyék és várispánságok megszervezésére, a XI. századra megy vissza. Az új keretek kiépítésében nemcsak a törzsfőktől, nemzetségfőktől elvett területekre, hanem emberekre is (katonákra és dolgozókra egyaránt) szükség volt. A Csolt nemzetség esetében a törzsfői hatalomra valló, igen nagy méretű, összefüggő territóriumnak a széttördelése is elsőrangú cél lehetett. A téli és nyári szállások egy része megmaradt ugyan a nemzetség kezén, de azt látjuk, hogy ezeket a Sebes- és a Fehér-Körös mentén egyaránt igyekeztek elvágni egymástól, s ezzel hosszabb távon a nomadizáló életmód feladására is kényszerítettek. A Csoltok egy territórium uraiból magánbirtokok uraivá lettek. Az újonnan kialakított territoriális egységek, a vármegyék és a püspökségek már a királyi hatalom bázisát képezték. A Csoltok uralmi területéből hasítottak ki a bihari és zarándi várszervezet kiépítésekor, ezen kívül egyházi birtokosok is részesedtek belőle. (A Fehér-Körös közelében fekvő Bata falu a dömösi prépostság, a Maros menti Bata a bulcsi apátság birtokaként tűnik fel.)

109 A Sebes-Körösnél olyan királyhű előkelők is kaptak birtokot, mint a Hont és Pázmány testvérek. A Csoltok a továbbiakban 35