Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Implom József helytörténeti munkássága
A levéltárak ismeretterjesztő munkájának bevált eszközei az olvasókönyvek, amelyek közérthető, lehetőleg valóban olvasmányos formában, magyarázatokkal ellátva próbálják hozzáférhetővé tenni az érdeklődők számára a levéltárakban őrzött forrásanyagot. A Békés Megyei Levéltár értékálló eredményei közé tartozik a megyetörténeti olvasókönyvek kiadása két kötetben, amelyből a második, a török kiűzésétől 1848-ig terjedő időszak történetét átfogó kötetet Implom állította össze. 41 Adatgyűjtő szenvedélye, precizitása, rendkívül sokoldalú helytörténeti ismeretei, biztos nyelvtudása miatt ideális feladat volt ez számára. Mivel az említett időszak történeti forrásaiból csak meglehetősen keveset publikáltak korábban oklevéltárakban vagy egyéb formában, Implomnak úttörő forráskutató munkát kellett végeznie. A 60-as évek második felében rendszeresen gyűjtött a megyei levéltárban, de az ország más levéltáraiból származó iratokat, valamint elbeszélő források sorát és a történeti irodalom eredményeit is hasznosította. Az 1970-re elkészült olvasókönyvnek terjedelmi és anyagi korlátok miatt sajnos egy kisebb hányadát szelektálni kellett, de az ekképpen lerövidítve kiadott kötet is mintegy 18 ívet tesz ki. Legfőbb értéke, hogy a társadalom életének szinte minden területéről hoz adatokat. Ez az összetett, sokoldalú kép kialakítására irányuló törekvés az, amivel sikerült túllépni az akkor még általánosan uralkodó sematikus, leegyszerűsítő történetfelfogáson. Az olvasókönyvhöz való forrásgyűjtés lendületében a levéltárban található, Tessedik Sámuel életére és iskolájára vonatkozó forrásokat is lefordította és publikálta a Békési Életben. 42 Ezután hamarosan újabb műhöz kezdhette meg az anyaggyűjtést. Mezőberény szerzői gárda által írott történetében két rész megírására vállalkozott. Ezekben a XVIII. századi betelepüléstől 1849-ig dolgozta fel a három nemzetiségű község történetét. 43 A felsoroltakon kívül még jó néhány kisebb írásával járult hozzá a helytörténeti ismeretek terjesztéséhez, és ugyanezt tette előadások tartásával, lektorálással, tanácsok, információk adásával. Voltak még további tervei (pl. a Békés megyei boszorkányperek és a XVIII. századi Békés megyei pásztorélet történetének feldolgozása), de ezeket már nem tudta megvalósítani. Implom tudományos kutatásainak egyik legfontosabb területéről, a nyelvészetről kell még néhány mondatban megemlékeznünk. 1973-ban, egy Ortutay Gyulának írott levelében kijelentette: „én voltaképpen nyelvész vagyok" - tehát igazi szakterületének a nyelvészetet tartotta. 1934-től kezdve folyamatosan publikálta szótörténeti cikkeit a Magyar Nyelv című folyóirat lapjain. A szótörténeti kutatás olyan részterülete a nyelvtörténetnek, amelynek művelésénél Implom hasznosítani tudta nyelvismeretét és levéltári, történelmi, néprajzi kutatásait is. Eredményeit ismerték és elismerték a szakmában, ezért bevonták az Akadémia által kezdeményezett nagy szótárkészítő munkákba. A magyar nyelv értelmező szótára összeállításában lektorként működött közre. Az Új magyar tájszótár készítői Implom kéziratos gyűjtését is felhasználták. A magyar nyelv történetietimológiai szótára első kiadásához pótlásokat készített. A szótörténet mellett 355