Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Implom József helytörténeti munkássága

ténet, régészet, tárgyi néprajz, néphagyományok, földrajz, népnyelv), de végül Bannerral egyetértésben a régészetre és a történelemre szűkítette le. (Viszont később a könyvtár által kiadandó sorozatba tervezte fölvenni a nyelvészeti, néprajzi és földrajzi tárgyú tanulmányokat.) Implom különben a kiadványsorozatot illető minden kisebb-nagyobb kérdést megbeszélhetett Bannerral, aki tapasztalataival és két tanulmányával is messzemenően segítségére volt ifjú kollégájának.

27 „Nagyon jó az embernek, hogyha töprengéseiben valaki, akinek véleményére sokat ad, egy határozott irányba igazítja" - állapította meg szép együttműködésükkel kapcsolatban Implom.

28 Egyezett felfogásuk az elődök tiszteletében is. (Implom a múzeum és a könyvtár történetének kutatása közben ismerte föl Mogyoróssy nagyságát, s elhatározta, hogy az első füzetet az ő emlékének szenteli.) Akadályokat nem ismerő agilitásuk, alkotókedvük is hasonló volt. Banner ezt humorosan így fogalmazta meg: „...ale felfogásod is az, ami az enyém, t.i. hogy csak nagymamának lehetetlen halvaszületni, más téren előbbutóbb mindent meg lehet csinálni."

29 Miután a kincs- és táltoshagyományok feldolgozásáról már letett, az első füzetben Implom a múzeum és a könyvtár történetét akarta megjelentetni 1938-39 telén, de a Gyulai Dolgozatok indulása átcsúszott 1940 tavaszára, s szinte csoda, hogy öt színvonalas füzetét sikerült a háborús években közreadni.

30 Az ásatások eredményeinek évről évre tervezett tudományos igényű publikálását sokféle elfoglaltsága, betegeskedése és ismételt katonai behívásai megakadályozták. Bár Implom leveleiben is előfordul, hogy viccesen „hatfelé kapkodó jótétlélek"-nek nevezi magát, sokrétű tevékenysége és érdeklődése csak részben ad magyarázatot arra, hogy miért nem jutott el számos nagyobb adatgyűjtése, kutatási témája feldolgozásához. Ha megnézzük a múzeum és a könyvtár történetéről írott tanulmányát, találunk még egy magyarázatot: igényességét tudományos műveivel szemben. Teljességre törekedett, minden részlet tisztázására, ezért aztán nehezen zárta le az adatgyűjtés munkáját kutatásainál. Filológusként tisztelte az adatokat, nem szívesen szelektált belőlük, kerülve a leegyszerűsítést, a sémákba foglalást. Ilyen módszerek és követelmények mellett viszont valóban szükség lett volna egy-két nyugalmasabb évre. Ez azonban egyelőre nem adatott meg neki, mert ahhoz a tragikus sorsú nemzedékhez tartozott, amely két világháborút és két hadifogságot szenvedett el. Implom életművének, kutatási eredményeinek java része is elpusztult 1944-45-ben. A múzeum és a könyvtár történetén kívül még két intézmény, a gyulai nőegylet és egy ipari szakszövetkezet történetét foglalta össze röviden,

31 a Békésmegyei Hírlapban és a Békésben pedig rengeteg cikke jelent meg a város történetéről. Láthatólag elsősorban a művelődéstörténeti kérdések foglalkoztatták, például több cikkében közölt adatokat a XIX. századi gyulai színészet történetéből.

32 Állást foglalt a várostörténet egyes vitatott kérdéseiben.

33 Szívesen vázolta fel Gyula történetének egy-egy időszakát is.

34 Számos rövid városismertetést

35 írt és ismeretterjesztő előadások sorát tartotta. Munkájának ered353