Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Implom József helytörténeti munkássága

nek, hogy hírmondó sem marad belőlük. Ezek összegyűjtése a múzeum egyik legsürgősebb feladata" - írta a teendőkről. 12

Wóban, a körösi halászat anyagának felgyűjtése, amelyre Bátky Zsigmond, a neves néprajzkutató, a Nemzeti Múzeum igazgatója biztatta Implomot, csekély eredményt hozott.

13 Bátky közbenjárására a múzeum néhány évre felemelt összegű államsegélyt kapott néprajzi gyűjtés céljára, így 1933-34-ben Implom számos néprajzi tárgy vásárlásáról és tekintélyes folklór anyag, rengeteg néphagyomány, népszokás, néphit, népdal gyűjtéséről számolhatott be.

14 Miután azonban a múzeum nem felelt meg a közgyűjteménnyé nyilvánítás néhány követelményének, a Műemlékek Országos Főfelügyelősége megvonta az állami támogatás további folyósítását. Rendszeres néprajzi gyűjtésre ezután anyagiak hiányában nem volt mód.

15 Implom érdeklődését néprajzi téren elsősorban a népszokások és népi hiedelmek, általában a folklór kutatása kötötte le. Néhány rövid cikke meg is jelent a gyulai húsvéti és karácsonyi népszokásokról, írt egy kis cikket a kincsásásról is.

16 A Szegeden kiadott folyóirat, a Népünk és Nyelvünk lapjain gyűjtéséből közzétett két gyulai népdalt és egy csikós betlehemest,

17 ezek a publikációk azonban nincsenek arányban a néprajzi kutatásai során összegyűlt nagy anyaggal, amellyel pedig voltak tervei. 1938-ban egy körlevelet juttatott el a megyei népművelési előadókhoz, amelyben értesítette őket arról, hogy a múzeum a közeljövőben megjelenő kiadványában a vármegyei kincs- és táltosmondákat dolgozza fel és adja ki.

18 Egyben kérte, hogy a községekben élő ilyen tárgyú mondák feljegyzésével segítsék adatait kiegészíteni, ellenőrizni. A gyűjtéshez a szükséges kérdőpontokat is mellékelte. A beérkezett adatgyűjtések új információt nem tartalmaztak, inkább csak megerősítették az Implom által felhalmozott adatokat. A jelzett kiadvány megvalósításáról azonban ettől függetlenül le kellett mondania. Hogy miért, az kiderül Banner Jánoshoz írott leveléből: „egy ... folklorisztikus dolgozattal nagyon megjártam. A gyulai kincs- és táltoshagyományokból kiindulva, azokat először a magyarországi, aztán a szomszédos népek, aztán a többi európai népek hasonló tárgyú hagyományaival vetettem össze. Megdöbbentően nagy adattömeg fekszik most előttem. Egy bizonyos, hogy 10 füzetben sem tudnám kiadni. És azt hiszem, aligha akad rá valaha is kiadó."

19 1943-ban Néprajzi teendőink Békés vármegyében címmel publikált egy nagyon fontos és alapos dolgozatot, amelyben összegezte a Békés megyére vonatkozó néprajzi kutatások addig elért eredményeit és bibliográfiáját. A néprajzi gyűjtés feladatait és módszereit is ismertette.

20 Saját további, kéziratban maradt gyűjtéseiről is innen értesülünk. Mint írja, nagy gyűjtése vár kiadásra rontó és gyógyító babonákból (ezen belül sok állatgyógyító babonát jegyzett fel), igen sok boszorkány- és lidérctörténetet rögzített Gyulán és környékén, nagy népilevélgyűjtése vár feldolgozásra, jelentős népdalgyűjteménye maradt kéziratban, több gyulai és gyulavári betlehemesjáték- és kántáló ének-változatot, valamint balladákat jegyzett fel, végül nagyobb gyulai táj szógyűjteménye van. A fiatal Implom számára a legizgalmasabb munkaterület alighanem a 351