Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége

amely 1693-tól 36 kiadást élt meg. 17 Gyulának Polgári és Egyházi állapotja, a Régibb s Újjabb időkben.Tudományos Gyűjtemény. 1832. X. köt. 13-37., XI. köt. 3-40. 18 Nagyvárad, 1834. Ecsedy és Komáromy írásait újra megjelentette Kosa László: Ecsedy Gábor és Komáromy Miklós: Gyula város története és korabeli állapotának leírása. 1832, 1834. Békéscsaba, 1982. (Bibliotheca Bekesiensis 24.) 19 Gyula hajdan és most történeti és statistikai vázlatokban. Gyula, 1858. 20 Erről például Szűcs Jenő:Történeti „eredet"-kérdések és nemzeti tudat. -Valóság. 1985/ 3. 31-49., Szabados György: A krónikákról a gestáig. Az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a 1518. században. - Irodalomtörténeti Közlemények. 1998/5-6.615-641. 21 Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből. Pest, 1825. Horvát előző munkáját (Magyarország régi gyökeres nemzetségeiről. Pest, 1820) szintén megvette Mogyorossy, s az üres lapokra bejegyezte a korabeli kritikákat. 22 De initiis ac majoribus Hungarorum. I-V köt. Buda és Pest, 1748-1760. 23 így pl. Szerémi György XVI. századi emlékirata állításainak, amelyek nagyrészt csak mendemondákon alapultak, minden történészi óvatosság nélkül hitelt adott. Vö.: Mogyorossy János: Történelmi adatok Szerémi György emlékirataiból. I. Mátyás király utódainak kiirtásáról; a gyulai nemzetfejdelmi temetésekről és II. Lajos magyar király meggyilkolásáról. Békés-Gyula, 1882. 24 Bródy Sándor író, aki fiatalon egy darabig Gyulán élt, egy kis cikkben (Magyarország és a Nagyvilág. 1881. dec. 4.) parodizálta is Mogyorossy történelmi munkáit, például ilyen címeket tulajdonítva neki: „Gyulavár ősi és ennél fogva elévülhetetlen jogokon igényli a fővárosságot »sokácz« telepítvény Pestbudától", vagy „Gyulavára mint Árpád és Jagelló korbeli királyaink temetkező helye". 25 Fontosabb ilyen tárgyú munkái: A Víénckheimi-Hund család eredete és ivadékai Magyarhonban. Gyula, 1864. A Mogyorossy nemzetség névsora a legrégibb időktől 1889-ig. Gyula, 1889. Kund, Árpád honalkotó fejedelem egyik hadvezérének fi- és leányági törzsfája. Arad, 1884. 26 Nagy Iván tulajdonában volt kéziratai az OSZK-ban (Quart. Hung. 3003.) vannak: Magyar nemes családok származási története 1861-63. 124 fol. 27 Göndöcs Benedek: i. m. 63. 28 Haan Lajos: i. m. 40. 29 BMLMiskolczy Barnabás közjegyző iratai. 236/1876. ikt. sz. 30 Ens, Gaspar L.: Mercurii Gallobelgico succenturiati... IV köt. Köln, 1603., V köt. Köln, 1606. 31 Anonymus: azaz Béla király íródeákja. Fordította Letenyei János. Pest, 1790. 32 Schad, J. A. X.: Effigies Regum et Ducum Hungáriáé, é. n., h. n. 33 Istenes jóságra és szerentsés boldog életre oktatott nemes ember. írta anglus nyelven Dorell József. Fordította olaszbul Faludi Ferentz. Nagyszombat, 1748. Egy kötetbe kötve ezzel: Istenes Jóságra, és szerentsés boldog életre oktatott nemes asszony. Nagyszombat, 1748. 34 Egy falusi nótáriusnak budai utazása. Pozsony, 1807. Falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és testamentoma. Pozsony, 1822. 35 Szent-Jóbi Szabó László költeményes munkái. Pest, 1791. 36 Aradi gyűlés. Hősköltemény öt énekben. Pest, 1828. 37 Márton József: Oskolai lexicon, vagyis szókönyv. Bécs, 1816. 38 A pest-városi Nemzeti Őrsereg ideiglenes oktatás, gyakorlat- és szolgálati szabályzata. Pest, 1848. 39 Költeményei egy Elevennek. Herwegh György után Magos Ernő. I. köt. Pest, 1848. 40 Lásd a Fülöp Gézánál található példákat: i. m. 178-195. 340