Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége
JEGYZETEK 1 Mogyorossy János önéletrajza. Sajtó alá rendezte Dankó Imre. Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1960. évi munkájáról. Gyula, 1961. 20. 2 GyTI. köt. 451. 3 Haan Lajos naplója. Részletek. (Bibliotheca Bekesiensis 6.) 1971. 40. 4 Kereskényi Miklós-Pintér Magdolna: A csabai kaszinó a reformkorban. (Kézirat) 25. A kaszinó 1842-ben alakult, de 1834-ből van adat egy „Csabai Olvasó Társaság"-ról is. (Tudományos Gyűjtemény 1834. 12.) A gyulai kaszinóról, amely 1841-ben alakult, csak azt tudjuk, hogy 1843-ban már 150 ezüst forintot fordíthatott szépirodalmi művek vásárlására. (Regélő. 1843. nov. 23.) 5 Hajnal István: A békési kaszinó története. Békés-Gyula, 1877. 36.) 6 I. m. 50. 7 Mogyorossy János előbb idézett önéletrajza. 19. 8 Elek László: Adatok Békés megye háromnegyed évszázadának kultúrtörténetéhez. - BÉ 1980/1. 47-48. Még egy adat tanúskodik ezen kívül a reformkori olvasókultúráról megyénkben. Kenézy Lajos füzesgyarmati, majd 1848-tól gyulai református lelkész olvasónaplójában (BML) 1839-1843-ig 80 művet jegyzetelt ki. Természetesen a plébániákon, parókiákon is voltak könyvtárak. 9 Hasonló könyvadományozásokat sorol Fülöp Géza: A magyarországi városi könyvtárak az első világháborúig. In: 150 éves a Mogyorossy Könyvtár. Emlékülés. Gyula, 1986. 15-24. 18. Bár - mint Fülöp megjegyzi - valóban funkcionáló könyvtár csak Kaposvárott és Zalaegerszegen jött létre az adományozások nyomán. 10 Ezekről a kérdésekről részletesen tájékoztat Fülöp Géza alapvető összefoglaló munkája: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978. 11 A békésmegyei régész- és művelődéstörténelmi társulat keletkezése. BRMTE 1874/75. 1-12.2. 12 Az adománylevél és az adomány átvételekor készített betűrendes főleltár megvan a Békés Megyei Levéltárban. (BékésVármegye Bizottmányának iratai. Közgyűlési iratok. 64/1869 bgy.) Hasonmás kiadásuk (a leltárból csak a könyvek jegyzékéé): „Szülőföldemnek örökre visszavonhatatlanul". Források a gyulai könyvtár alapításáról. Bev. és szerk. Dusnoki József. BMK nyomdája. 1986. 13 A fentebb idézett önéletrajzon kívül Mogyorossy főbb életrajzi adatait a következő munkákból vettük: 1879. jún. 24-én és 1886. jún. 26-án kelt életrajza (BML Mogyoróssy-gyűjtemény). Nekrológ a Békés című lapban. (1893. máj. 14.) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1903. IX. köt. 92-95., GyTI. köt. 9-11. és II. köt. 252-256., Göndöcs Benedek: Mogyorossy János emlékezete. BRMTÉ 1892/93. 59-68. 14 BMK kézirattára. Békéscsaba. Rk 68. Mogyorossy János gyűjteménye. I. köt. 1828-33. (Valójában 1835-ig vannak benne feljegyzések.) Ez a kötet azonos a könyvadománya leltárában is szereplő „Gyulai codex"-szel. E kézirat II. kötetében 1828-1850 közötti feljegyzések találhatók. Ugyancsak a BMK-ban van még egy szerző és évszám nélküli (az egyik bejegyzés 1870-ből való) kéziratkötet (Rk 64.), amely nyilvánvalóan Mogyoróssytól származik.Talán ez volt a Gyulai codex III. kötete. 15 Ezen kívül néhány iskolai barátjáról is értesülünk a feljegyzésekből. Ilyen volt Hosszó Antal „a Természet Törvény" hallgatója, akinek elhunytára Mogyorossy sírverset írt 1827-ben. Egerben pedig Frajzájzen László másodéves bölcsész írt ünneplő verset Mogyorossy barátjához 1826-ban, amelyben kiemeli annak rajzolás iránti szeretetét. 16 Ez valószínűleg a Kurze Fragen aus der alten und neuen Geographie című könyv volt, 339
