Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa

atyát. A másikban a szúnyogok állnak bosszút a szúnyogvadászon, aki Har­ruckern parancsára rendkívüli igyekezettel űzte ki a kastély szobáiból őket, csak éppen saját szobája megtisztítására nem maradt ideje. 64 Piaget szerint az elfoj­tott törekvés szimbolikus kielégülése néha nyilvánvalóbban mutatkozik a játék­ban, mint az álomban. 65 Pontosan ezt láthatjuk Antonius atya esetében. A játé­kok mellett pedig egyes mulatságos történetekbe, színművébe, tréfás kijelenté­sekbe, több jelentésrétegű szavakba, metaforákba, állatszimbólumok együtte­sébe rejtve jutnak kifejezésre elfojtott törekvései, vágyai. 66 A fordított világ és a megfordítások logikája alapvető szerepet játszott Antonius atya gondolkodásában és magatartásában. Az állatok felett ítélkezve a ferences mintát forgatta ellentétébe parodisztikusan, s így ő maga is fonákjára fordult szerzetesként cselekedett. A szimbolikus aktus az interiorizált normák ideiglenes ünnepi megszegését jelentette. Szent Ferenc példájának kiforgatása egy szent tekintéllyel, egyben talán egy apafigurával való leszámolás is lehetett, s Ferenc mögött a valóságos apa alakja is meghúzódhatott, akinek szigorú dön­tése a szerzetesrendbe való belépésre kényszeríthette a fiút. Mivel erre vonatko­zó adat nincs, csak annyit állapíthatunk meg biztosan, hogy Antonius atya nem volt szerzetesnek való. (Szerzetességbe lépésének történetét Harruckernnek el­mesélte, de emlékiratában nem jegyezte le.) így nem csoda, hogy - bár megpró­bált alkalmazkodni és jó ferences lenni - a Harruckern családban pártfogóra lelve felébredt benne a szabadulás vágya. Láttuk, hogy a kolostori életet a főúri élettel szembeállítva fordított világ­nak tekintette. Másként kell megítélnünk ezt, ha a kolostori élet saját eszmé­nyeihez képest is fordított világgá vált ekkorra. A szerzetesség válsága, az elvilágiasodás, a szerzetesi életforma értékeinek kiüresedése a század közepe után már Magyarországon is megkezdődhetett. Antonius atya rendtartomá­nyában az 1760-as évek elején kerültek felszínre a problémák (amelyek gyöke­rei visszanyúltak a korábbi időszakra), és indult meg a sok rendetlenség és vissza­élés kivizsgálása, amelyekért a panaszosok Penich Fülöp volt tartományfőnököt tartották felelősnek. 67 Feltehetőleg Antonius atya budai vízivárosi kolostora is igen távol állt már attól, hogy ideális „communitas" legyen, s ezért is idealizál­hatta ezzel szemben a főúri életet. 5. Antonius atya kultúrája Ha össze akarjuk foglalni, hogy az emlékiratból milyen képet kapunk Antonius atya műveltségéről és a cselekvéseit irányító mentális sémákról, akkor a ferences hagyomány vagy eszmevilág (mint a keresztény vallási-egyházi ha­gyomány egy, nem teljesen pontosan körülhatárolható, speciális része és értel­mezése) szerepével kell kezdenünk. Ez ugyanis meghatározóan befolyásolta An­tonius atya személyiségét, magatartását és emlékirata jellegét is. Az utóbbin látszik a ferences egyszerűség, Antonius atyának egyáltalán nem állt szándéká­293

Next

/
Oldalképek
Tartalom