Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

115 Zoltán J.: i.m. 157-158. 116

1, m. 267. 117 Dux: i.m. 173-174. 118 1757. 2. fej. 4-6. 119 Vö.: Turóczi-Trostler József: A tótágastálló világ (In: Magyar irodalom. Világirodalom. Tanulmányok. I-II. köt. Bp. 1961.

1. köt. 281-307.) 120 1758. 3. fej. 185. 121 1756. 2. fej. 24-25. Nagykárolyban ugyan nem lát madárházat vagy majorságot, de elnézi a kastély konyháját, ahol naponta vágják a tyúkokat és azok nagy halomban fekszenek a földön. (1757. 20. fej. 134.) 122 1743. 1. fej. 9-10. és 1756. 2. fej. 25-27. 123 1757. 12. fej. 44. 124 Harruckern Bécs melletti mulatókastélyában a tükörfényes parkettát - amelyen vigyáznia kell, hogy orra ne essék - látja tengernek, ahol ő a „Stockfisch" a többi hal között. Gyulán a kutyák elől menekülve esik árokba és lesz „csuromvizes Stockfisch". Az állatoktól való félelmét jellemzi, hogy temesvári utazása során egy váratlanul üdvözlésére szaladó fekete pulit vél ördögnek, ijedtében elesik és százszor is keresztet vetve szólítja távozásra az „ördögöt". Ez sem teljesen alaptalan, a kutya a régi hiedelem szerint lehetett ördög-figura. Elég, ha Goethe Faustjára gondolunk. 125 A szentek élete. Szerk. Diós István. Bp. 1984. 570-576., Assisi Szent Ferenc és a Fioretti. Bp. 1980. 173. és 257-261. 126 Ez a kép megfelelője a korábban idézett megjegyzésnek: „ha a franciskánusokat ilyen megtiszteltetésekben és örömökben részesítik, akkor egyáltalán nem bánom, hogy franciskánus lettem". 127 Vö.: Sigmund Freud: Die Verdrängung.(In: Psychoanalyse. Ausgewählte Schriften. Leipzig, 1984. 250-262.), Der^tz und seine Beziehung zum Unbewussten. Fischer, 1981. és Pszichoanalízis. Kriterion, Bukarest, 1977. 49-61., Friedrich Adler: Praxis und Theorie der Individualpsychologie. Fischer, 1984. 203-213., Jean Piaget: Szimbólumképzés a gyermekkorban. Bp. 1978. 319-335. és 344-367., Hódi Sándor: Magatartásformák és társadalmi viszonyok. Újvidék, 1983. 135-148. Freud elfojtáselmélete alapvető, de nagyon lényeges kérdésekben (pl. az egész ösztöntan) nem fogadjuk el nézeteit. Itt csak arra utalhatunk, hogy leginkább Piaget és Hódi Sándor felfogásával értünk egyet. Piaget szerint az elfojtás automatikus és spontán szabályozás, tehát lényegében tudattalan folyamat. Ehhez azonban hozzá kell fűznünk kijelentését: „A tudattalan tehát nem a szellem különálló tartománya, mert minden pszichikus történés folyamatos és folytonos átmenet a tudattalanból a tudatba, és megfordítva." (i. m. 304.) 128 Nemes Lívia: A gyermeki morál a pszichoanalízis és Piaget felfogásában. (In: Piaget emlékkötet. Bp. 1985.35.) 129 Állításunkat és általában Antonius atya esetének értelmezését is alátámasztja Robert Darnton tanulmánya. Darnton egy párizsi nyomdászinasok és nyomdászsegédek által rendezett macskamészárlás kimerítő elemzését adja, amelynek szintén volt szimbolikus jellege, lényegében a mester, illetve felesége elleni nyílt lázadást, bosszúállást helyettesítette. (Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárkás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Bp. 1987. 125-173.) Darnton tanulmányának kritikája: Roger Chartier: Text, Symbol und Frenchness: Der Historiker und die symbolische Anthropologie. (In: Die unvollendete Vergangenheit. Frankfurt/M., 1992. 70-88.) 130

Vö.: Hódi S.: i.m. 133-134. 131 Karl Marx: A zsidókérdéshez (MEM. I. Bp. 1957. 130.) A feudalizmusban tehát a jogi kategóriák és viszonyok fölérendelődtek a tulajdon alapján való társadalomszerveződésnek. 132 Vö.: Herbert Grundmann: Freiheit als religiöses, politisches und persönliches Postulat im Mittelalter - Historische Zeitschrift. 1957. 1. 23-53., Gerd Tellenbach: Irdischer Stand und 246