Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái
70 Dux: i. m. 192. 71 1756. 2. fej. 19. és 22-23. 72 1756. 3. fej. 32. "1756.2. fej. 15. és 3. fej. 28. 74 1757. 25. fej. 160. 75 1756. 2. fej. 15-17. 76 1756. 3. fej. 32-34. 77 1757. 26. fej. 163-164. 78 1757. 17. fej. 117. 79 1757. 21. fej. 135-136. 80 1757. 11. fej. 40. 81 1757. 18. fej. 119. 82 1757. 26. fej. 164. 83 1757. 9. fej. 31-32. 84 1757. 18. fej. 120. 85 Uo. 122. Hueber a mennyei zenekar vagy zenélés középkori elképzeléséből eredeztethető szólást használja: „der Himmel ist voller Geigen" (vagy: „der Himmel hängt voller Geigen"). Vo.: Lutz Röhrich: Das große Lexikon der sprichwörtlichen Redensarten. II. köt. Freiburg-Basel-\vien, 1991. 717-718. E szólással az e világi ünneplést és örömöket megint az isteni, mennyei világhoz kapcsolja. 86 Dux: i. m. 174. 87 1757. 20. fej. 127-128. 88 1758. 6. fej. 198. A német telepesek Harruckern János Györgytől a magyar településtől nyugatra eső részt kapták meg, amelyet a Fehér-Körös és egyik ága, valamint a Szent János árka határoltak körül. 89 Dux: i. m. 179. és 1756. 2. fej. 22. 90 Az egységes élményt, „élményeink egységes világát" az analitikus gondolkodás, a fogalmi megjelenítés tagolja szét. „Nincs külön világa sem a látásnak, sem a hangoknak, sem az ízeknek, sem a szagoknak. Az érzékszervek „külön útjain" érkező ingerek kölcsönösen átcsapnak egymásba." (Edmund Leach: Érzékeink luxusa. Játékperiszkóp. Kriterion. Bukarest, 1983.107-129.) Az érzéki tapasztalás és az érzelem- és gondolatvilág egységéről, összefüggéséről Erwin Panofsky: a „szemnek a világgal szemben tanúsított magatartása" valójában a lélek magatartása a szem közvetítette világgal szemben. („A képzőművészeti stílus problémája". In: A jelentés a vizuális művészetekben. Bp. 1984. 10.) Lucien Febvre gondolatai az érzékelés sajátosságairól nagyon ösztönzőek, de problematikusak is. Pl. azt, hogy a XVI. századi írók, költők nem tudtak igazán eleven, hús-vér alakokat fölvázolni, aligha magyarázhatjuk az érzékeléssel, a látás lemaradásával. (Le probléme de 1' incroyance au 16. siécle. La religion de Rabelais. Paris, 1962. 461. és a köv. oldalak.) 91 A háttérben még mindig egy olyan szemlélet állt, amelynek lényegét Marc Bloch tömören így fogalmazta meg: „Az érzéki világ a gondolkodó emberek szemében alig volt több egyfajta maszknál, amely mögött minden valóban fontos dolog folyik, vagy nyelvnél, amelynek az a funkciója, hogy jelek által fejezzen ki egy mélyebb valóságot". (La societé féodale. Paris, 1982. 130.) 92 1758. 1. fej. 171-172. 93 1743. 2. fej. 12-19. és Dux: i. m. 188. és 195. 94 Dux: i. m. 174. 95 1757. 2. fej. 4-5. 96 1758. 5. fej. 191. Meg kell említeni, hogy míg a kastélyban úri szórakozás volt a vadászat, madarászat, a lakosságnak évről évre rendeletek írták elő bizonyos kártevő állatok pusztítását, megszabott számú állatfej beszolgáltatását. 1755-ben verebek, varjak, szarkák, csókák pusztí244
