Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái
8 Nyilván mindketten tévesztenek néhány helyen. Haan nem követi az eredeti helyesírást, sőt nála a név („Hueber") is eltér. 9 Éble Gábor: A Harruckern és a Károlyi család. Bp. .1895. 74-75. Itt csak utal Károlyi Antal és Harruckern Jozefa szerelmére, amelyet a Károlyi Ferenc, gróf és kora című munkája tervezett második kötetében kívánna részletezni, de ez már nem készült el. Egyéb műveiben csak rövid, a másolatban szereplő részleteket használt föl. 10 GyT I. köt. 333-342. Implom József rövid részleteket közöl belőle, ill. számos helyen hivatkozik rá. (Olvasókönyv Békés megye történetéhez. Békéscsaba. 1971.) ll É.f. 12 Lm. 14. 13 Takáts Sándor: Antonius páter - Budapesti Hírlap. Bp. 1898. 18. évf. 56. sz. 1-3. Up.: A főúri utazás régente. (In: A régi Magyarország jókedve. Bp. 1921. 318-327.) 14 Adolph Dux: Ein fröhlicher Mönch. (In: Aus Ungarn. Literatur- und culturgeschichtliche Studien. Leipzig, 1880. 163-205.) A. Dux (1822-1881) író, fordító és publicista pozsonyi német családból származott. 1855-től a Pester L'loyd főmunkatársa volt. Sokat tett a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért. Haantól 1875. dec. 13-i keltezésű levelében kérte el a kéziratot, amelyről Haan előadása alapján már írt is egy cikket a Pester L'loydba. (BMK kézirattára. Rk. 28.) 15 É. f., ill. Dux:i. m. 163. 16 Dux: i. m. 195. Hogy ez az utazás milyen örömteli napokat jelentett Hueber életében, az az Éble által lemásolt két fejezetből is kitűnik. A többit Duxtól tudjuk. (I. m. 192-195.) 17 1758. 1. fej. 171., 11. fej. 230. és 15. fej. 258. Hueber az 1757. évi utazásról azt írja, hogy ez volt a 10. utazás Harruckern vidéki birtokára, „amely ilyen történeteket foglal magában" (15. fej. 103.), tehát a következő évivel 11 gyulai időzéséről készített följegyzéseket, bár összesen 12szer járt itt. 18 Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 344. 19 Szinnyei: i. m. 1384. 20 1. m. 170-171. 21 Haan Lajos: Regesták Békés vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből - BRMTE. 1884/ 85. XI. köt. 123. 22 Hajnal István: Békés város 1714-1800-ig- BRMTÉ. 1876/77. III. köt. 91. és Haan: uo. 23 É. f. ésTessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek. (In: Tessedik S. - Berzeviczy G.: A parasztok állapotáról Magyarországon. Bp. 1979. 277-278.) 24 Lm. 185. 25 Június 6-án érkezett Gyulára. (Haan: i. m. 105.) 26 Dux: i. m. 196. 27 A régi Magyarország jókedve. 319. 28 Dux: i. m. 179. 29 1758. 1. fej. 172. 30 Dux: i. m. 186-190. 31 Uo. 181-185. 32 1757. 15. fej. 103. 33 1757. 18. fej. 119. 34 Az emlékirat-irodalom fejlődésének rövid fölvázolása Gyenis Vilmos tanulmányain nyugszik, amelyek nagy segítségünkre voltak Hueber művének elemzésében: Emlékirat és anekdota Irodalomtörténeti Közlemények. 1970. 305-321. és A XVIII. század anekdotájáról. (In: Irodalom és felvilágosodás. Bp. 1974. 715-732.) Vö. még: Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokratikus. KlaniczaiTibor utószavával. Bp. 1960., Jürgen Hein: Die Anekdote. In: Formen der Literatur in Einzeldarstellungen. Szerk. Otto Knörrich. Stuttgart, 1991. 14-20. 35 1758. 11. fej. 231. 242
