Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

rakció is volt. 229 Az arisztokraták kastélyaiban természetesen csak Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc udvarának (Schönbrunn, Laxenburg, Holies, Schlosshof kastélyainak) mintáját követték. 230 (Ez viszont a francia udvarhoz igazodott.) Az 1743. évi farsangi bálon Mária Terézia is parasztasszonynak öltözött. 231 Az uralkodónő kedvelte az álarcos mulatságokat, a rokokó divatú népünnepélye­ket, féte de champétre, petite féte du vendange [falusi ünnep, kis szüreti ün­nep] folyton programon voltak, így rendezett Laxenburgban 15 párral szüreti mulatságot, a társaságot a királynő és a császár vezették, maguk hordták a sző­lőt puttonyban - írja Szekfu Gyula. 232 A kiváltságosok „elvehettek" alattvalóik öltözékét, birtokolva az átváltozás teljes szabadságát, maskarában, álarcban tár­sadalmi rendjükből is kiléphettek, és láthatóan élvezetet találtak az alantas pa­raszti renddel való játékos és ideiglenes azonosulásban, az ünnepi fordított vi­lágban. 233 Antonius atya emlékiratából is láthatjuk, hogy a népinek-parasztinak csak bizonyos szelektív, meghatározott sémákra redukált képére volt szükség a kastélyok ünnepi reprezentációjában. Egyrészt egy idilli képre (a boldog, elége­dett, urukat szerető alattvalók), másrészt egy komikus, groteszk - sokban kar­neváli - torzképre. 234 Ez utóbbi változatának tekinthető, amikor nem a nevetsé­ges, hanem az egzotikus, a különös kerül előtérbe és szolgál látványosságul (pl. a zsidó esküvő, a tűzugrás vagy az alattvalók népviselete az emlékiratban). An­tonius atya színdarabjaiban, vagy abban, amit a tűzugrás kapcsán a gyulai alatt­valókról ír, szintén e sémákat közvetíti. Nemcsak két kultúra távolsága, hanem az uralkodó elitnek a valóságtól való távolsága is kifejeződik az említett hamis és a társadalmi egyenlőtlenséget igazoló sémákban. JEGYZETEK 1 Haan Lajos: B. Harruckern Ferenc udvara Gyulán 1743-1758. években. -A Békésvár­megyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve (továbbiakban: BRMTÉ) 1874/75. I. köt. 13-28. 2 B. Harruckern udvara. V évf. 1875. 578-583. 3 GyTI. köt. 333-334. 1945-ben ugyanis a gerlai kastélyt is kifosztották. 4 Bakács István: A Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára. Repertórium. Levéltárak Országos Központja. Bp. 1965. 14. 5 A másolat a Magyar Országos Levéltár könyvtárában található meg. Címlapján ez áll: „Hueber Antal kapisztránus barátnak 1743-1758-ig vezetett naplójából a Károlyi grófokat érdek­lő részek". A továbbiakban - tagolódásának megfelelően - az év, a fejezet és a lapszám megadásá­val hivatkozunk a kéziratra, illetve idézünk belőle. Ezáltal lehetséges lesz az összevetés Hueber művének készülő fordításával is. Már megjelentettük az 1757. év 1-12. fejezetét: Antonius Hueber: Iratok, vagyis különféle mulatságos történetek évek szerint... (részlet). In: A hétköznapok histori­kuma. Szerk. Dusnoki-Draskovich J.-Erdész Á. (Körösök Vidéke 5.) Gyula, 1997. 162-184. 6 A továbbiakban: É. f. 7 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1896. IV köt. 1384-1386. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom