Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái
pítható, hogy az átalakításra szoruló régi épület alaprajza a Hueber képein ábrázolt kastélyépületnek felel meg. Az 1776-ban fölvett tanúvallomások bizonyítják, hogy a kastély átépítése, bővítése az 1760-as években megtörtént, de nem Hillebrandt impozáns terveinek kivitelezésével (kérdés, hogy mennyiben azok figyelembevételével), hanem egy szerényebb és olcsóbb megoldást választva. (Az épület hosszát mindenesetre majdnem kétszeresére növelték, 68 és fél méterre.) Arról, hogy az 1740-es években milyen volt a kastély és közvetlen környéke, elsősorban Antonius atya festményei adnak tájékoztatást. A kastély három ábrázolását már Parádi Nándor összehasonlította és megállapította, hogy a páter személyében sejthetjük készítőjüket. 185 Elemzését kiegészíthetjük néhány adattal. A Károlyi Levéltárban megtalálható eredeti vízfestményt már Eble Gábor azonosította, valószínűleg Hueber emlékirata alapján, amelynek végén Eble följegyezte, hogy „a páter 1749-ben vízfestékkel lefestette a gyulai várkastélyt és a kép jobb sarkában egy gyulai férfi és egy nő képét, melyek az akkori magyar viseletet híven tüntetik föl." 186 Ennek a képnek a párját (azonos módon megfestve, ugyanabban az állapotában, csak éppen ellenkező, nyugati irányból mutatja a kastélyt és környékét) Scherer Ferenc közölte könyvében, mint Mogyoróssy Jánosnak a gyulai múzeumban található színes rajzát. 187 Scherer tévedése könnyen megmagyarázható. Egyrészt tudta, hogy Mogyoróssy gyakran készített rajzmásolatokat, másrészt a kép felső részén kibetűzhető latin felirat valóban Mogyoróssytól származhat, hiszen ő hitte és terjesztette azt, hogy a gyulai vár helyén, a Fehér-Körös szigetén állott egykor Attila hun fejedelem palotája, majd pedig az e vidékről elnevezett Gyula vezér építtetett várat a hun fejedelmi székhely romjain. Amennyire a fotómásolat alapján megítélhető, Mogyoróssy ez esetben nem is készített másolatot, hanem magára az eredeti vízfestményre írta alá a latin szöveget. Mogyoróssy kezében azonban Hueber egy másik festménye is megfordult. Könyvében szerepelteti „a gyulai várkastély 1745. évi tájrajzát", amelyet a birtokában lévő eredetiről másolt. 188 Scherer városmonográfiájában egy ezzel minden részletében egyező rajzot találunk, eltekintve attól, hogy itt a kép előterében két alak is áll. 189 Mogyoróssy tehát föltehetőleg egyazon festményről készített két rajzmásolatot. Ezeken a kastélyt a Scherernél közölt vízfestményhez hasonlóan nyugatról, de nem madártávlatból, hanem egy közelebbi nézőpontból láthatjuk. Szembetűnő a későbbi ábrázolásokkal való hasonlóság, de míg azokon a ma is álló belső vár perspektivikus képe, arányai elhibázottak, az 1745. évi állapotot megörökítő másolaton lényegében jól megrajzoltak, megfelelnek a valóságnak. Ez bizonyosan Mogyoróssy „javításának" tudható be, amit igazol Huebernek egy eddig háttérben maradt képe. Eble a gróf Károlyi család leszármazásáról írt könyvébe egy Harruckern Jozefáról készült festményt is fölvett. 190 A festményen Jozefa kezében a gyulai kastélyról festett képet tartja, amelyen a kastélyt és környékét az 1745. évi képpel lényegében azonos nézőpontból és 228