Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

rongása, bűntudata is kifejezésre jut „álcázott" formában. A mulattató szerepében, illetve a humoros megfogalmazás segítségével „játékosan" beszélhetett ki rejtett tartalmakat. Ugyanakkor számára maga a játék is sajátos lehetőséget kínált. Piaget szerint az elfojtott törekvés szimbolikus kielégülése néha nyilvánvalóbban mutatkozik a játékban, mint az álomban. Nem lepődnénk meg, ha az ítélkező játékok kezdeményezője Hueber lett volna. Az állatok bűnössé nyilvánítása igazolta is pusztításukat. Azt tapasztaljuk, hogy az Antonius atya értékrendje, érzelemvilága és szenzibilitása kapcsán megállapítottak, valamint lelki komplexusa elemzése egy sajátos személyiségstruktúra fő vonásaira vetnek fényt más-más irányból. Az egyes megközelítések eredményei jól kiegészítik egymást, de a lelki konfliktus feltárásával lényegesen át is rendeződik a kialakuló összkép. Új jelentést kapnak Hueber elszórt, tréfás megjegyzései és a leírt események egy része is. Elfojtott törekvései, belső feszültségei miatt valóban „felfokozott" érzelmekkel és „új életre éledt" érzékekkel fordult a világ felé a gyulai, nagykárolyi vagy bécsi időzések alkalmával. Ezzel is magyarázható az, hogy látása, érdeklődése néhány irányra koncentrálódott, tehát látómezeje beszűkült. Szükséglet volt számára a mulattatás és az írás, amelyek áttételes formában engedtek kifejezést belső tartalmaknak. Följegyzéseit tehát valószínűleg belső késztetésre kezdte írogatni. 6. Egy mentális magatartásmód társadalmi hátteréről A szimbolikus helyettesítő „megválasztásában" nem elhanyagolható tényező a korabeli mentalitás szerepe. Ez tette lehetővé, hogy a mindennapi életben magának utat kereső agresszió, kegyetlenség, amelyet a társadalom mind hatékonyabban reguláit és kemény kézzel korlátok közé szorított, az állatokkal szemben még jóformán minden kontroll nélkül megnyilvánulhatott.Tehát nemcsak a társadalom által tolerált, legális úton vezetődhettek le, hanem egy meglévő magatartásforma készen kapott sémájába bújhattak Hueber elfojtott törekvései,

129 Hangsúlyozni kell, hogy lelki konfliktusának igazi forrása nem valami eleve beteges lelkületben keresendő, hanem elsősorban az emberi viszonyok hálóiban, az interperszonális kapcsolatrendszerben.

130 Itt jönnek létre azok a konfliktusok, feszültségek, amelyek koronként más és más „mentális kihívásokat" jelentenek, amelyekre különböző egyéni és közösségi reagálási módok adhatnak választ. A leírt elfojtás hátterében még mindig az a rendi társadalom állt, amelyben az emberek közti viszonyokat a kiváltság, a privilégium szabta meg,

131 vagyis a jogállás, a jogi helyzet határozta meg elsődlegesen az emberi kapcsolatok rendjét, a társadalom tagozódását. Megalapozta, rögzítette és egyben kifejezte a társadalmi élet szinte minden területén érvényesített és reprezentált egyenlőtlenséget, megkülönböztetést és elkülönülést. A Nyugat-Európában kb. az ez217