Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
mezest. Gyulafehérvárt akkor „Alba" vagy „AlbaTransilvana" névvel jelölték, a monostort viszont abban az időszakban „capitulum"-nak is nevezték. „Másra, mint a Zaránd megyei Gyula monostorára nem gondolhatunk" - szögezte le Györffy. 31 Az oklevélből kiderül, hogy eredetileg a „Iula"-i monostor birtoka a „Kanar" nevű prédium volt, amely a Tisza mellett, mocsaras területen feküdt. E birtok helyett kapta meg a monostor a közelebb fekvő Árpa falut, amelyet Györffy a Nagyszalontától délkeletre található Árpád faluval azonosított. Mivel az 1334. évi átírásból ismert oklevelet a kutatás hamisnak tartja, a helytörténészek általában bizonytalan hitelességű forrásként említik. Csak Implom József próbálta Gyula történetének rövid ismertetésébe beleilleszteni mint Gyulamonostora első említését. Boleszló 1188-tól 1212-ig volt váci püspök. Az 1214. évre keltezett hamis oklevélből az derül ki, hogy a leleszi premontrei prépostság alapításáról III. Béla (fi 196) adott oklevelet a püspöknek, ez az oklevél azonban - amelynek ekképpen 1188-1196 között kellett keletkeznie - Imre király idejében megsemmisült. Erre hivatkozva erősíti meg 1214-ben Boleszló püspök kérésére II. András a püspök által tett birtokadományt. Ellentmond mindennek IV Béla 1252. évi hiteles oklevele, amely szerint Boleszló püspök a leleszi monostort IV Béla atyja, II. András (1205-1235) engedélyével alapította. Akkor pedig az alapítólevelet (figyelembe véve II. András uralkodásának és Boleszló váci püspöki működésének idejét) az 1205-1212 közötti időintervallumban állíthatták ki. Az 1214. évi hamis oklevél így valószínűleg nem az Imre király idejében elpusztult oklevélre, hanem ez utóbbira vezethető vissza, ennek szövegét, adatait reprodukálja, tehát az 1205-1212 közötti időszak állapotaira vet fényt. 32 Amikor az 1214. évi oklevélre hivatkozunk, nem feledkezhetünk meg erről. Tartalmát tekintve a hamis oklevél valós tényeket is magában foglalhat. Mivel a „Iula"-ival - mint alább bizonyítjuk - egyedül azonosítható gerlai monostor a XII-XIII. század fordulóján épült, a hamis oklevélnek e monostorra vonatkozó részlete valóban tükrözheti az 1214. év, illetve az 1205-1212 közötti évek állapotait, ezért nem kell azt feltételeznünk, hogy a hamisítás bizonyára valamivel későbbi időpontjának viszonyait vetíti vissza. Az oklevél szövegét megnézve láthatjuk, hogy a monostorra vonatkozó passzus egy teljesen mellékes információ, amely csak a „Kanar" nevű prédium eredetét magyarázza, s ezért aligha tekinthető utólagos betoldásnak. Úgy véljük tehát, hogy figyelembe kell venni ezt az adatot is, amely azonban nem egyeztethető össze Karácsonyi szoros időrendre épülő elméletével (a kezdet egy monostor, 1313-ban Gyulamonostora település, 1332-37-ben Gyula település). Hiszen a „capitulum Iulense" megnevezésből az következik, hogy már a XIII. században létezett egy „Iula" (Gyula?) nevű település, ahol monostor is állott. Gyula eredeti neve így nem lehetett Gyulamonostora, és ezért 1214-ben és 1313-ban egyaránt monostorépületről van szó az oklevelekben. Ha viszont még 1313-ban is fennállt a 20
