Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

élő, kultúrájában német arisztokrata család vidéki birtokán folytatott életmódját. Hueber bemutatásában a gyulai nyári kastély a „recreatio", a vidám szórakozások, időtöltések színhelye. Abból vajmi keveset láthatunk meg műve alapján, hogy egyben a vármegye és az annak 4/5-ét elfoglaló gyulai uradalom irányításának, igazgatásának központja volt. A legteljesebb a különféle szórakozások, játékok leírása, amelyek között főleg a különböző ítélkező játékok nagy szerepe tűnik szembe. Adalékokat találunk az elit kultúra és a népi kultúra kapcsolódásainak elemzéséhez, valamint a korabeli viselkedésmódok és mentalitás vizsgálatához. Rendkívül érdekes leírást olvashatunk egy főúri esküvőt követő ünnepi eseménysorról. A gyulai esküvő és ünneplés után ugyanis Antonius atya igen eleven és részletes képet fest a fényes „nagykárolyi vigasságokról", a Károlyiak kastélyairól, birtokairól. Az egyéb ünnepek és a hétköznapok, valamint az utazások leírásai kiegészítik a korabeli emlékiratokból, naplókból nyerhető hasonló információkat. A magyarországi színjátszás - amelynek egyik formáját a főurak kastélyszínházai képviselték - története szempontjából sem érdektelen Hueber emlékirata, hiszen egy kastélyszínház „írója" és egyben „rendezője" meséli el darabja előadását, ráadásul lejegyzi színdarabja teljes szövegét. Nem mellékes, hogy Antonius atya történetmondóként is tehetséges volt, műve élvezetes olvasmány. 3. Végül, de nem utolsósorban, az emlékirat éles fényt vet egy sajátos helyzetű „kisember" személyiségére, lelkivilágára. Feltétlenül körül kell határolni az emlékirat szövegében a sajátosan egyénit, azt, ami kimondottan Hueber személyiségéből következik. Személyisége és viselkedése viszont ismét csak kora társadalmi-kulturális összefüggései, magatartási és mentális sémái felől közelíthető meg, válik értelmezhetővé. Antonius atya műve különösen alkalmas mentalitástörténeti és pszichohistóriai vizsgálódásra, ennek kapcsán a mikrotörténelem, a mindennapi élet történetének kutatási területei, megközelítési módjai szempontjából is ideális forrásnak tekinthető. II. ANTONIUS ATYA ÉS A FŐÚRI ÉLET 1. A „vidám szerzetes" alakja az első megközelítésben Életrajzi adatait már Éble összegyűjtötte.

48 Eszerint Hueber Sebestyén budai polgár és sütőmester fia 1715. február 23-án született a budai várban. Budai sváb volt a jóember - jegyzi meg kedélyesen Takáts Sándor. Illókon (Szerémújlak) 1734. szeptember 29-én, 19 évesen lépett az obszerváns ferences rend bosnyák-bányavidéki rendtartománya tagjainak sorába. Éble kapisztránus barátként ír róla, holott ez csak 1757-től jogos, ugyanis XIV Benedek ez év június 15-i „Ad reguláris disciplinae" bullája alakította meg a bos201