Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

nyilvános gyűjtemények megtekintésével töltve a napokat, majd október 28-án érkezett vissza a budai kolostorba. Az eltűnt kézirat e 10. részének végén volt olvasható az utazásra vonatkozó néhány sor, amellyel az első kötet zárult; „Mindennek tehát rövid összefoglalását kívántam adni, hogy a kegyes olvasónak ne legyek terhére". Ezután áll az aláírás: „A leghitványabb és legérdemtelenebb szolga, fr. Antonius Hueber m. p." Alatta más kézírással útitársa hitelesítése: „Xistus Hüffher, Socius Consolationum Actualis m. p."

16 A 10. rész csak az ausztriai utazás leírását tartalmazza. Ha esetleg előtte, a nyár folyamán járt volna Gyulán, följegyzéseket nem készített róla. Hueber egy ízben kijelenti, hogy „14 évig voltam kegyelmes urunk érdemtelen útitársa", valamint azt is megtudjuk, hogy 1758-ban már a 12. alkalommal utazott Gyulára.

17 Az emlékirat 12 része mindenesetre 11 gyulai tartózkodás, valamint az ausztriai utazás történetét foglalta magában. 1743. június 6-án történt meg Harruckern Ferenc ünnepélyes beiktatása Békés vármegye főispáni székébe.

18 Az aradi ferences zárdafőnök ezt követően tett nála tisztelgő látogatást, és magával vitte Antonius atyát is. Hueber ittlétére ezután 1746-ból van adat: a báróné névnapján bemutatták színdarabját.

19 Dux viszont azt írja, hogy az első években a báró családjának hölgytagjai nem tartózkodtak Gyulán, így őket Hueber még nem ismerte, idejét pedig főként madarászással és vadászassál töltötte.

20 Ezért feltételezhetjük, hogy 1744-ben és 1745ben itt volt, ugyanis tudjuk azt, hogy 1744-ben Gyulán Harruckern elnökletével folyt le a tisztújítás,

21 másrészt egy, a kastélyt 1745. évi állapotában bemutató látképnek az eredetijét valószínűleg az itt időző Hueber készítette. 1747-ből arra találunk utalást, hogy várták Harruckern Gyulára jövetelét, 1748-ban pedig ismét elnöklete mellett folyt le a tisztújítás.

22 1746 után 1749 a következő egyértelműen kimutatható időpont, ekkor (ismét) megfestette a kastély látképét. Tessedik pedig megemlékezik róla, hogy Harruckern Szarvason járt, és ott Markovicz Mátyás evangélikus lelkésznél szállt meg.

23 A Dux által idézett részletekből kiderül, hogy 1751-ben és 1752-ben is Gyulán volt.

24 1753 szintén feltételezhető, mivel Harruckern Gyulára látogatott ebben az évben.

25 1755ben Hueber a báróval és annak családjával utazott Gyulára.

26

Tehát Hueber 12 gyulai tartózkodásából nyolcnak ismerjük az időpontját (1743,1746,1749,1751, 1752,1755, 1757,1758), ezenkívül a további öt időpontból (1744,1745, 1747, 1748, 1753) négyben valószínűsíthetjük ittlétét. Takáts Sándor azt állítja, hogy a báró mindig magával vitte a pátert Gyulára.

27 Amennyiben valamilyen okból e

gy-egy évben elmaradt a Harruckern család gyulai utazása, Hueber csak a „vacat" (üres) szót jegyezte be emlékiratába.

28 A báró és családja általában a június-október közötti időszakban tartózkodott néhány hétig Gyulán. Eleinte már a nyári melegben, júniusban ideérkeztek. Utóbb inkább a forróság elnúltával, augusztus végén indultak útnak, és az őszi esőzések kezdete előtt, október közepe táján tértek vissza Bécsbe. Hueber följegyzi, hogy 1758-ban korábban,indultak (aug. 19-én), mint máskor, azért, 189