Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

Eble ezeken az utolsó lapokon adja meg a kézirat eredeti címét. Ehhez képest nyolc - mindenesetre jelentéktelen - helyesírásbeli eltéréssel közli a „pontosan lemásolt" címet Adolph Dux.

8 Egy apró, indokolható javítással az utóbbi által közölt változatot adjuk meg: „Akten dass ist Unterschidliche Lachenswürdige Jahrsgeschichten welche sich in und ausser der Herrschaft Gyulla mit mir, und anderen in unterschidlichen umbständten zugedragen, und von mir Patre Antonio Hueber Ordinis Min: S: Francisci der Regularischen Observantz Provinciáé Bosnae Argentínáé dazumahl Unwürdiger Jahrs-Prediger in Arrad in Einen Kurzen begriff \erf

asset, in Eine Ordnung gesezet und \bn Jahr zu Jahr zusamen geschrieben". Magyarul: „Iratok, vagyis különféle mulatságos történetek évek szerint, amelyek a gyulai uradalomban és azon kívül estek meg velem és másokkal különböző körülmények közepette, és amelyeket én, az obszerváns ferences rend bosnyák-bányavidéki rendtartományának tagja, Antonius Hueber atya, annak idején érdemtelen aradi hitszónok, rövid summába foglaltam, elrendeztem és évről évre összeírtam". Különösen szerencsés, hogy Eble az 1757. és az 1758. év eseményeit leíró részeket teljes egészükben lemásolta, nemcsak azokat a fejezeteket, amelyekben Károlyi Ferenc és Antal szerepelnek, illetve azokat, amelyeknek színhelyei a Károlyiak birtokai voltak. A Harruckern és a Károlyi család közt 1757-ben létrejött családi kapcsolat által a Harruckernek múltja sem lehetett érdektelen az Eble Gábort megbízó Károlyiak szempontjából, ezért másoltatták le a Harruckernek bécsi életébe bepillantást engedő fejezeteket is. Az 1743. évi első fejezetek pedig - mintegy bevezetés gyanánt - képet adnak az emlékirat írójáról, aki olvasmányosan, hangulatosan számol be első Gyulára jöveteléről és itteni hányattatásairól, míg végül Harruckern Ferenc báró kegyeibe fogadja. A bő válogatást Éble Gábor érdeklődése indokolhatta még, aki családtörténeti munkáiban hasznosította e forrást.

9 3. A forrás korábbi megítélése Az eredeti kéziratot Haan és Éble mellett még Adolph Dux és Takáts Sándor forgathatta, a későbbiekben csak a másolatot használták a kutatók, és újabb lényeges észrevételeket nem fűztek az emlékirathoz.

10 Éble szerint az emlékirat a páter mulatságos élményein és két színdarabján kívül becses kortörténeti és még becsesebb családtörténeti adatokat tartalmaz Harruckern Ferenc báró és részben Károlyi Ferenc gróf családjáról. Haanról pedig elítélőleg állapítja meg, hogy ismertetésében vidékies, egyoldalú fölfogással szól a kéziratról.

11 íme, ezután Haan értékelése: „Naplójában ugyan kevés történelmi adat van, de annál több olyan, mi e város és e vidék akkori mívelődési állapotjára vet világot. Leírja Gyula városának vidékét, a népnek némely szokásit, ünnepélyeit, különösen báró Harruckern Ferencnek háztartását, családi életét, 187