Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

roly: Adalékok Vályi András földrajzi lexikonának keletkezéséhez - Levéltári Szemle. 1971/1-3. 139-147. 50 BML IV A. 1. a. 966/1796 és 1000/1796. Vályi műve IV kötetének végén külön toldalékban kívánta közölni az utólagos hibaigazításokat, ez a tervezett kötet azonban már nem jelent meg. 51 Statistik des Königreichs Ungern. Pest, 1798. A leíró statisztikáról és hazai fejlődéséről elsősorban Schwartner írt. (I. m. 2-34.) Vö. még: Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába (In: A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. 5-50.), valamint Horváth R. és Kosáry idézett művei. 52 Kovacsics: i. m. 9. 53 Cseh Edit: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra. In: Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. 279-395.

}

Eperjessy Kálmán: Békés megye az első katonai felvétel (1782-1785) országleírásaiban - Körös Népe. IV köt. Békéscsaba, 1963. 7-27. Megemlítjük itt még az ország helységeiről készült összeírást, amelyet szintén kiadtak már: Lexicon locorum populosorum. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Bp. 1920. Vö. még: OL Kúriai Levéltár. O 64.

Tabula Provincialis irattára. 1. csomó. Helynévmutatók (1786-1790). Elenchus Omnium Locorum Comitatibus unitis Békés, Csanád et Csongrád ingremiatum. (BML Xeroxtár 212.) 54 OL S 77. A katonai felvétel térképszelvényei a megye területéről fotómásolatban megvannak a BML-ben. 55

BMLBmT48. 56 Görög Demeter: Magyar átlás... Bécs, 1802-1811., Lipszky János: Mappa Generalis Regni Hungáriáé. Pest, 1806. Lipszky atlaszát helységnévtár egészítette ki. (Repertórium Locorum Objectorumque... Buda, 1808.) 57 Atlas Regni Hungáriáé portatilis. Bécs, 1804. 58 Lásd a 43. jegyzetet! 59 Életéről, mezőberényi működéséről: Haan: Békés vármegye története. 225., 267. (kézirat a BML-ben); Petz Gyula: A békési ág. hit. ev. esperességi főiskola keletkezésének és M.Berény községében töltött zsenge korának története. BRMTÉ 1877/78. 24-44. Működéséről az életútját ismertető nekrológ fordítását is közölve számoltunk be a Körösök Vidéke 1989. évi füzetében. (Lásd a 19. jegyzetet.) Különösen ajánljuk Soós István kiváló tanulmányát, amely súlyának megfelelő részletességgel és alapossággal ismerteti Skolka életét és művét. Soós egyben Skolkának Mezőberényt részletesen bemutató leírását is lefordította. A kötet címe: Skolka András: A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása. Békéscsaba, 1988. Soós tisztázta Skolka születési helyét és évszámát, amely a nekrológban is tévesen áll. Skolka tehát 1777. nov. 25-én a Liptó megyei Deménfaluban született. 60 Andreas Skolka: Etwas zur Physiographie des untern Theissgegend - Zeitschrift von und für Ungern. 1803. IV köt. 42-49. (Csaplovics János is kiadta: Topographisches-Statistisches Archiv des Königreichs Ungern. I. köt. Vfien, 1821. 93-99.) és Ueber das königl. Gestütt zu Mezőhegyes in der Tschanader Gespannschaft - Uo. 1802. I. köt. 353-369. (Fordítása: Skolka András tudósítása 1802-ből, a mezőhegyesi ménesről: -„A Csanád megyei Mezőhegyes királyi ménese". BÉ 1985/2. 224-231.) Ez utóbbit a neves topográfus, Bredetzky Sámuel is nagyra értékelte. „Az ilyen dolgozatok igazi nyereséget jelentenek egy ország topográfiája szempontjából" írja kritikájában: Fortsetzung der Übersicht des topographischen Literatur vom Königreiche Ungern in den Jahren 1801 bis 1804. (In: Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungern. IV köt. Bécs, 1804. 258-259.) 61 Lakos Sándor: Tessedik Sámuel és a német szellemi élet. Bp. 1940. 33. 62 Erről cikkben számolt be: Sigmund Rigler: Geschichte der Verbreitung der Kuhpocken in der Békeser Gespannschaft - Zeitschrift von und für Ungern. 1802. II. köt. 76-86. (Magyar 180