Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

meny, Hist. I. p. Bél Mátyás: História Comitatus Békesiensis, 16. pp.) Ennek egy másolatán Bél saját kezűleg elvégezte a szükséges javításokat és kiegészítéseket. Ez a javításokkal teli, még nem letisztázott kézirat a munkapéldány. (OSzK Fol. Lat. 277. ff. 1-22. Comitatus Békesiensis) A megyeleírás kiadásánál ezt vettük alapul, de figyelembe vettük a másik két változatot is. A XVIII. század második felében készült ugyanis egy másolat, valaki letisztázta és nyomdakész állapotba hozta a munkapéldányt, egy-két hiányzó jegyzetet is pótolva, néhány apróbb betoldással kiegészítve a Bél által kialakított szöveget. (Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Batthyány-gyűjtemény, Hist. I. o. Bél Mátyás: Comitatus Békesiensis, 54 pp.) 38 Több esetben maga is megküldte a kéziratokat egy-egy szaktekintélynek átnézésre, javításra. 39 Adparatus ad históriám Hungáriáé... I—II. köt. Pozsony, 1735^46. (Felkészülés Magyarország történelmének megírásához.) Ez volt az első nagyszabású hazai forráskiadvány. Bél az első kötetben publikálta Oláh Miklós országleírását is, a Hungáriát, amely még a török hódítás előtti Magyarországról adott képet. A gyulai vár történetének megírásához felhasznált krónikák, emlékiratok közül a Bethlenét, Bonfiniét, Istvánffyét, Ensét és Schesaeusét is ki akarta adni az Adparatusban. (Vö. Jacob Ferdinand Miller: Von dem handschriftlichen Nachlasse des berühmten ungarischen Geschichtsforschers und Geographen Matthias Bei - Zeitschrift von und für Ungarn. 1802. II. 208-214. és V Kovács Sándor: Elveszettnek hitt decasok Bél Mátyás kéziratos Adparatusából - Magyar Könyvszemle. 1793. 150-157. Az Adparatus II. kötetébe szánt tíz forrásból Bél már csak kettőt jelentetett meg. A források kiadását tanítványa, Johann Georg Schwandtner folytatta. 40 Csak egy félbemaradt, kevéssé ismert kiadása volt: Historiarum Pannonico - Dacicarum. Keresd, 1683-90 körül. 41 Lásd kötetünk ötödik tanulmányát, valamint Szita László: A törökök kiűzése a KörösMaros közéről 1686-1695. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19.) Gyula, 1995. 4850. és G. Etényi Nóra: Német hírek - magyar törekvések. A magyar főméltóságok török elleni politikája az 1663-1664-es újsághírekben. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv. Szerk. Tusor Péter. Bp. 1998. 346-357. 42 Martin Zeiller: Newe Beschreibung des Königreichs Ungarn. Ulm, 1646. Az 1664. évi bővített lipcsei kiadás alapján készült fordítás: Martinus Zeiler: A magyar királyság leírása. Szerk. Kolléga Tarsoly István. Szekszárd, 1997. 82. A szarvasi török palánk látképét tévesen Szarvaskő várának látképeként közli (i. m. 31.). Zeilerről vö. még: Wter Brunner: Martin Zeiller 15891661. Ein Gelehrtenleben. Graz, 1990. Zeiler Gyuláról írva a már említett krónikákon kívül hivatkozik még Wilhelm Dillich (Ungarische Chronica... Kassel, 1600.) és Hieronymus Ortelius (Chronologia oder Historische beschreibung aller Kriegsempörungen und belägerungen... in Ober und Under Ungern... Nürnberg, 1602.) műveire. Ortelius viszonylag részletesen számol be Gyula ostromáról, emellett Gyula későbbi látképeinek készítői általában a könyvében szereplőt vették alapul. Vö. Martin Meyer bővített kiadását: Ortelius redivivus et continuatus... Nürnberg, 1665. 107-109. (Gyula látképe a 108. oldalon található.) A török elleni felszabadító háború is kedvezett újabb Magyarországot ismertető külföldi munkák megjelentetésének. Ilyenek pl.: Georg Krekwitz: Totius Regni Hungáriáé superioris et inferioris accurata descriptio. Das ist: Richtige Beschreibung des gantzen Königreichs Hungarn... Frankfurt-Nürnberg, 1685. és uő.: Iconismus castrorum urbium Regium. Frankfurt, 1685. 24. és 51. (Gyula és Szarvas látképe.), Description exacte des Royaumes de Hongrie et Dalmatic. leursVilles et Fortresses... Gravées en Cuivre par Gaspar Bouttats. Anvers, 1688. 8-9. (Gyuláról és Szarvasról) és 17., 19. (a látképeik), Regno di Ungheria del P. Coronelli. Veneria, 1690. 8. (Gyula ostromáról Arad vármegye ismertetésénél.) A 22. oldalon a Tiszántúlról közöl egy térképet, a 25. oldalon Szarvasról látképet. A további közismert magyarországi krónikákra és emlékiratokra, amelyek Gyula ostroma és egy-egy későbbi hadi esemény kapcsán említik Gyulát és környékét, itt nem térünk ki. A szarvasi török palánkvárról és 175