Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

10 A német államismereti iskoláról és egyéb előzményekről: Horváth Róbert: A magyar leíró statisztikai irány fejlődése (In: A Népességtudományi Kutató Csoport közleményei. 5. sz. Bp. 1966. 13-25.), Kápolnai Iván: Emlékezés Bél Mátyásra - Statisztikai Szemle. 1984. 10091017., Kosáry: i. m. 11 A besztercebányai egyháznak Bél Mátyás részére kiállított bizonyítványa. Besztercebánya, 1714. április 11. (H.m.) 12 Institutio ad symbola conferenda, dum históriáé linguae Hungáriáé libros duos... edere paret. Berlin, 1713. (Útmutatás adatgyűjtésre, mikor a magyar nyelv történetének két könyvét kiadni készül) 13 Besztercebánya, 1713. december 18. (H.m.) 14 De vet ere litteratura Hunno - scythica. Lipcse, 1718 (Tanulmányok a régi hun-szkíta irodalomról). Magyar fordítása: Tarnai: i. m. 91-130. 15 Epistola Matthiae Belii ad amicum Lipsiensem de adfecto opere suo de Hungária (Wöchentliche Postzeitung von gelehrten Neuigkeiten. Lipcse, 1718, november 3.) Közölte Molnár Aladár. (TörténelmiTár. 1882. 589-592.) Fordítása: Tarnai: i. m. 133-140. 16 A Hungarus-értelmiségről: A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 447-451., Kosáry id. művei és Zombori István: A felvidéki evangélikus értelmiség (In: A magyarországi értelmiség a XVII-XVIII. században. Szeged, 1984. 82-92.) 17 így pl. Bohus Györgynek írt leveleiben. (H.m.) 18 Schwartner: i. m. 17-20. és 27-33., A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 461^64. 19 Zombori István: Bél Mátyás és a Notitia Hungáriáé (In: Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Szeged, 1984. 113-162.). Részletesen ír Parschitius munkájáról és összeveti azt a Notitiával. A különbséget jelzi, hogy Parschitiusnál egy-egy megyére átlag 3 oldal jut, a megyék bejárására pedig nem volt módja. 20 Pozsony, 1718. április 25. (H. m.) 21 Csanda Sándor: Bél Mátyás, a négynyelvű tudós (In: Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai. Bratislava-Bp. 1986. 133-142.). Csanda közvetíti a szlovák kutatók eredményeit is. A diákok adatgyűjtéséről mint a Notitia keletkezésének előzményéről tesz említést Horányi Elek is: Memoria Hungarorum et provincialium... I—III. köt., Bécs-Pozsony, 1775-1777. I. köt. 173. 22 Haan: i. m. 29-30. és 35. (Markusovszky és Zombori már Haan életrajza alapján írtak az iskolai kompendiumról.) 23 Haan - Bruckerhez hasonlóan - két helyen is említi Bél pozsonyi éveiről írva a földrajzi kompendiumot. Mivel Brucker szerint Bél (1719 után) már kibővíteni és közzétenni szándékozott egy bizonyos rövid összefoglalást, Haan úgy vélte, hogy Bél a besztercebányai tanítás időszakában, 1710 táján állított össze iskolai célra egy kompendiumot, amit most újból elővett. (Nem hoz azonban bizonyító adatot sem az időpontot, sem a mű létezését illetően.) Haan félreértését hogy Brucker szövegét olvasva csak iskolai célú munkára tudott gondolni - az magyarázza, hogy nem ismerte az 1718. évben levélformában közzétett tervezetet, holott azt Rathlef említi. 24 Hungáriáé antiquae et novae prodromus. Nürnberg, 1723. (A régi és az új Magyarország leírásának előfutára. 25 Pozsonyból (H. m.). Ezután folyton sürgeti Bohustól Szepes vármegye leírását, és tájékoztatja a Prodromus kiadásának előkészítéséről. 26 1721. augusztus 21-én is kérték még tőle. (H. m.) 27 A Prodromus előszavában említi ezt. 28 Válaszához mellékelte a Prodromus kompendiumának („compendium Prodromi operis totius") egy példányát. Erről: Tarnai Andor: Bél Mátyás ismeretlen művei - Magyar Könyvszemle. 1955. 123-128. Tisztázatlan az a kérdés, hogy nyomtatásban megjelent-e Bélnek ez az írása. 173