Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

„...a történész nem az, aki tud, hanem az, aki keres. \agyis az, aki megkérdőjelezi a kész megoldásokat, aki, ha szükséges, újratárgyalja a rég lezárt pereket." (Luden Febvre) Hol volt „Julamonustra " és Vota földvára? A középkori Gyula kezdetei Egy ifjú, vasszorgalommal oklevelek tanulmányozásába mélyedő teológus, akinek történészi tehetségére már felfigyeltek, egyszer csak olyan adatokra bukkant, amelyek éppen saját szülőhelye bizonytalan, múlt ködébe vesző eredetének, kezdeteinek kérdéseire teljesen új és tudományosan megalapozott válaszok, sőt egy világosan felépített elmélet megfogalmazására kínáltak lehetőséget. A szülőhely Gyula, az ifjú tehetség Karácsonyi János volt.

1 Karácsonyi voltaképpen csak I. Károly két oklevelének keltezésére lett figyelmes az Anjou-kori okmánytár 1878-ban kiadott első kötetében. Az egyiket 1313. június 20-án „a Fehér-Körös melletti Julamonustrá"-n („in Julamonustra circa Album fluvium Crys")., a másikat június 22-én ugyanott („Julamonustura") állították ki.

2 A két keltezés arról a meglepő eseményről tudósít bennünket, hogy Károly királyunk 1313-ban Gyulán tartózkodott, éspedig nemcsak úgy átutazóban, hanem legalábbis három napig - állapította meg Karácsonyi. Elméletének első tartópillére tehát az, hogy „Julamonustra" olvasata Gyulamonostora és ez a Gyulamonostora nem lehet más, mint Gyula.

3 Erre a Fehér-Körös melletti fekvés és a név alapján következtetett. Érvként azt hozta fel, hogy a „-monostora" olyan függelék volt régi helyneveinknél, mint az „-egyháza" vagy „-falva" utótag, amelyet később el-elhagyogattak hosszúsága miatt. A felhozott párhuzamok azonban nem elfogadhatók. Éppen a puszta falvak kaptak „-egyháza" toldalékot, amikor már csak az egyház maradványai álltak helyükön.

4 A „-falva" utótagú helynevek példája sem alkalmas bizonyító erejű érv, mert a monostorok gyakran egy főúri nemzetség ősi birtokán a földesúri birtokközpont és egy már létező falu közelében épültek, nevüket az utóbbiakról kapták, nem feltétlenül a monostor alapítójáról. Karácsonyi úgy vélte, hogy Gyula esetében a kezdet a monostor volt, amely az alapítóról kapta a nevét, a település utóbb keletkezett a monostor körül, s így kapta ugyanazon nevet. Csakhogy éppen ez a sorrend kétséges, ez az, amit bizonyítani kellene. Karácsonyi elképzelése szerint a szerzetesek „irtották az erdőt, szárították a vizeket, ültették a gyümölcsfákat, és egy fél század múlva mosolygó, termékeny vidék közepén vidáman emelkedett az égnek a monostor templomának kicsiny tornya, de a hely is megnépesedett, földmívelést, ipart és tudományt tanulni gyűlt ide a magyarság". A főúri nemzetségek monostorai azonban az alapító és 15