Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
húszban tanítottak több-kevesebb latint, földrajz tanítását pedig csak a füzesgyarmati, vésztői és békési református iskolákban jegyezték fel. 32 Nem hinnénk, hogy Petiket a Markovicz-féle leírással való versengés ösztönözte volna megyeföldrajza elkészítésére, 33 inkább a felvilágosult abszolutista állam tanügyi reformtörekvéseit sejtjük a háttérben. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis ugyanis előtérbe állította a hasznos, az állampolgároknak szükséges ismeretek tanítását. Ennek megfelelően a kisgimnázium (a gimnázium alsó tagozata, a három osztályos ún. grammatikai iskola) első és második évében a földrajztanítás legelső feladata volt elsajátíttatni a tanulókkal a haza földrajzát. A tanulók a tanár segítségével - áll az utasításban - gondolatban vármegyéről vármegyére járják be az országot, s e „képzeletbeli utazás magának az iskolának székhelyén" kezdődjék; „innen elindulva pedig tüzetesen végig kell vizsgálni az egész megyét". A megyékben vegyék sorra az egyes járásokat, elsorolva mindegyikben a fontosabb helységeket, várakat, kastélyokat, egyházi intézményeket és a nagyobb földbirtokokat. Kiváltképp fel kell deríteni a vármegye sajátosságait a természeti kincsek és a természet három világa (ásvány-, növény- és állatvilág) szempontjából. 34 Mint azt megyeföldrajza is mutatja, Petik a tehetségesebb tanítványok, illetve azok számára, akiknek módjukban állt továbbtanulniuk, nemcsak a latint tanította, hanem egyéb, az alsóbb gimnáziumi osztályokban előírt tárgyak oktatását is bevezette az ún. „deák oskolában" (vagyis a második osztályban), amelyből - büszkén jelenti ki - „egy tanítónak előre készítő fundamentum tanítása után más nagyobb iskolákban folytatva tanulmányaikat, sokan jutottak papi méltóságra, vagy világi tisztségekre". 35 Megyeföldrajza tartalma és felépítése a Ratio hatásáról árulkodik, bár az új norma szerinti tanítás hivatalos bevezetésére Gyulán csak 1783-ban került sor. 36 Több évtizedes helyi tapasztalatai birtokában írta meg a vármegye „földleírását", amely egyetlen fennmaradt művének számít. 37 A kérdés-felelet formájában megirt geográfia a megye területének bemutatását a békési járáson kezdi, ezen belül előre veszi a megyének nevet adó Békés mezővárost és csak ezután következik az iskola székhelye, „a legnevezetesebb Fő Város az egész Vármegyében", Gyula, amelyet ennélfogva a legrészletesebben mutat be. Ismerteti az egyes helységek fekvését, lakosait (nemzetiségüket, vallásukat, esetenként nyelvükről, ruházatukról és megtelepedésükről is szót ejtve), nevezetes, illetve hasznos épületeiket, valamint a múlt esetleges fennmaradt emlékeit és a helyhez fűződő emlékezetes eseményeket. Ezután a megye területének természeti viszonyait (a föld termékenysége, folyók, erdők, legelők, rétek, növény- és állatvilág) írja le, végül az „állampolgári ismeretek" átadásáról sem feledkezik meg, felsorolja a főbb megyei és uradalmi tisztségviselőket, valamint a megyebeli uradalmak birtokosait. Ha kissé túlzottnak is tartjuk Karácsonyi János megállapítását, hogy Petik Békés megye földrajzának megírásával akkoriban szokatlan műveltségről tett bizonyságot, 38 a mezővárosi népiskolák tanítói között bizonnyal kiemelkedett gondosságával és tudásával. Igen részletes, nagy helyismereten alapuló megye156
