Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Előszó

gyűjtése több ponton is Kristó álláspontját támasztja alá.Történeti földrajzából egyértelműen kitűnik, hogy a Csolt nemzetség uralmi területe egyáltalán nem korlátozódott a későbbi Békés vármegye területére és Györffy saját kritériumai alapján Csoltnak vagy Vitának törzsfői hatalmat kellett birtokolnia. Amint a monostor („Julamonustra") kérdésében, úgy Gyula mezőváros topográfiáját illetően is Karácsonyi János elméletének, előfeltevéseinek kritiká­jából kellett kiindulnunk. Az új megközelítés helyességét jelzi, hogy sorra meg­szólaltak az eddig javarészt hallgató források: Mathis Zündt metszete Gyula ostromáról, a város XVHI-XIX. századi alaprajzai és térképei vagy Evlia Cselebi 1665. évi leírása Gyuláról. Örömünkre szolgál, hogy e tanulmány eredményeit Blazovich László már a dél-alföldi mezővárosok városképét, helyrajzát összeha­sonlító regionális vizsgálat keretében tudta hasznosítani, Munkája közben a történész nemcsak a forrásokkal és a virtuális olvasóval, hanem az elődökkel és az általuk felhalmozott történeti irodalommal is diskurzust folytat. Rendkívüli szerencse, hogy a gyulai születésű Karácsonyi János (1858-1929), akiből az ország egyik legjobb középkorásza vált, igen behatóan foglalkozott Gyula és Békés megye történetével. Invenciózusan értelmezte a középkori okleveleket, s szinte minden lényeges forrást ismert, feldolgozott. Történészi nagyságát éppen az mutatja, hogy még száz év elteltével is az ő elméletének és eredményeinek újragondolásával lehetett néhány ponton új útra lépni. Végül Gyula helyrajzá­nak vizsgálata vezetett el Ajtós falu helyének pontosabb meghatározásához. Ezenkívül két utazás impulzusai is hozzájárultak ahhoz, hogy az Albrecht Dü­rer származásával kapcsolatos kérdéseket kritikusan áttekintsük. A Dürer szár­mazásáról szóló íráshoz kapcsolódik egy rövid úti beszámoló is, amely elsősor­ban két festményről hozott híradást. A kötet egyes írásait igyekeztünk alapos jegyzetekkel ellátni. (Kivéve a Zsilinszky Mihályról írott kis esszét, amely csak egy első vázlatnak tekinthető.) A jegyzetek nemcsak a tudományosságot garantálják, hanem a főszövegbe be nem illeszthető adatokat és gondolati kitérőket is tartalmazzák, valamint kiin­dulást jelenthetnek a további tájékozódáshoz, ismeretszerzéshez. Ilyen értelem­ben a jegyzetekkel ellátott könyv is nyitottnak nevezhető. Immár révbe értem, kész a bevezető is (tisztesség ne essék szólván: preface). Bizony sokat izzadtam vele, szomjaztam s nyeltem az éhkoppot. Tudom, hogy a hosszú, komoly bevezetőket és a még hosszabb tanulmányokat szereted, nyájas Olvasó, de azért az olvasás miatt el ne feledkezz az evés-ivásról. A régiek kivált a naspolyát dicsérték, mert attól nő a virtus és a kurázsi. Ha szomjazol, ma is legjobb egy-két pohár édes tokaji színbor. Váljék javadra, élj vidáman, de aztán ne túl szaporán kortyold: ízlelgesd bölcsen! Egyébként pedig tégy kedved sze­rint! We, vive et sape! 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom