Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Előszó

gyűjtése több ponton is Kristó álláspontját támasztja alá.Történeti földrajzából egyértelműen kitűnik, hogy a Csolt nemzetség uralmi területe egyáltalán nem korlátozódott a későbbi Békés vármegye területére és Györffy saját kritériumai alapján Csoltnak vagy Vitának törzsfői hatalmat kellett birtokolnia. Amint a monostor („Julamonustra") kérdésében, úgy Gyula mezőváros topográfiáját illetően is Karácsonyi János elméletének, előfeltevéseinek kritikájából kellett kiindulnunk. Az új megközelítés helyességét jelzi, hogy sorra megszólaltak az eddig javarészt hallgató források: Mathis Zündt metszete Gyula ostromáról, a város XVHI-XIX. századi alaprajzai és térképei vagy Evlia Cselebi 1665. évi leírása Gyuláról. Örömünkre szolgál, hogy e tanulmány eredményeit Blazovich László már a dél-alföldi mezővárosok városképét, helyrajzát összehasonlító regionális vizsgálat keretében tudta hasznosítani, Munkája közben a történész nemcsak a forrásokkal és a virtuális olvasóval, hanem az elődökkel és az általuk felhalmozott történeti irodalommal is diskurzust folytat. Rendkívüli szerencse, hogy a gyulai születésű Karácsonyi János (1858-1929), akiből az ország egyik legjobb középkorásza vált, igen behatóan foglalkozott Gyula és Békés megye történetével. Invenciózusan értelmezte a középkori okleveleket, s szinte minden lényeges forrást ismert, feldolgozott. Történészi nagyságát éppen az mutatja, hogy még száz év elteltével is az ő elméletének és eredményeinek újragondolásával lehetett néhány ponton új útra lépni. Végül Gyula helyrajzának vizsgálata vezetett el Ajtós falu helyének pontosabb meghatározásához. Ezenkívül két utazás impulzusai is hozzájárultak ahhoz, hogy az Albrecht Dürer származásával kapcsolatos kérdéseket kritikusan áttekintsük. A Dürer származásáról szóló íráshoz kapcsolódik egy rövid úti beszámoló is, amely elsősorban két festményről hozott híradást. A kötet egyes írásait igyekeztünk alapos jegyzetekkel ellátni. (Kivéve a Zsilinszky Mihályról írott kis esszét, amely csak egy első vázlatnak tekinthető.) A jegyzetek nemcsak a tudományosságot garantálják, hanem a főszövegbe be nem illeszthető adatokat és gondolati kitérőket is tartalmazzák, valamint kiindulást jelenthetnek a további tájékozódáshoz, ismeretszerzéshez. Ilyen értelemben a jegyzetekkel ellátott könyv is nyitottnak nevezhető. Immár révbe értem, kész a bevezető is (tisztesség ne essék szólván: preface). Bizony sokat izzadtam vele, szomjaztam s nyeltem az éhkoppot. Tudom, hogy a hosszú, komoly bevezetőket és a még hosszabb tanulmányokat szereted, nyájas Olvasó, de azért az olvasás miatt el ne feledkezz az evés-ivásról. A régiek kivált a naspolyát dicsérték, mert attól nő a virtus és a kurázsi. Ha szomjazol, ma is legjobb egy-két pohár édes tokaji színbor. Váljék javadra, élj vidáman, de aztán ne túl szaporán kortyold: ízlelgesd bölcsen! Egyébként pedig tégy kedved szerint! We, vive et sape! 13