Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
A gyulai vár 1566. évi ostromának időrendje
velük.) 15 A vár elestét ezért utóbb csak Kerecsényi személyével - gyávaságával, hitszegésével, árulásával - tudták magyarázni, 16 holott felmentő sereg hiányában csak a védők ellenállásának időtartama volt kétséges. A német újságok Bécsből vagy közvetlenül Miksa táborából kapták a híreket, azokról az információkról számoltak be, amelyek oda eljutottak. Ezek között természetesen voltak téves híradások, eltúlzott számadatok, de jócskán valós információk is. Az események körülbelüli időpontja pedig az esetben is kiszámítható, amennyiben az újságban közölt hír nincs dátumhoz kötve. Az ostromról szóló hírek Gyuláról általában négy-öt nap alatt jutottak el Schwendi Lázár felső-magyarországi főkapitány Kassa melletti táborába, onnan szintén négy-öt nap alatt a császár táborába, s további három-négy nap múlva kerültek nyomdába Augsburgban vagy Nürnbergben. Erre az időbeli összefüggésre Scherer nem figyelt fel, ezért az ostrom időrendjébe a német újsághíreket nem tudta beilleszteni. (Karácsonyit követve például az augusztus 3-i rohamhoz kapcsolta a császár táborából augusztus 27-én és 30-án kelt híreket, amelyek valójában augusztus 20-a körüli eseményekről tudósítottak.) 17 Véleményünk szerint tehát a német újságok kellő kritikával felhasználhatók az ostrom időrendjének jobb rekonstruálásához, míg ezzel szemben a később íródott emlékiratok, krónikák ilyen szempontból kevésbé vagy egyáltalán nem használhatók. Mint számos forrásból ismert, a török Pertev pasa második seregvezér vezetése alatt július 2-án vette körül Gyula városát és állította fel ágyúit. 18 Ezt megelőzően Kerecsényi várkapitány elébe ment a töröknek, és csatát vívott az elővédjükkel. 19 A törökök július 4-én (csütörtökön) kezdték meg a támadást a vártól nyugati irányban húzódó, a Körös két ága által körülvett zarándi városrész ellen, 20 amelyet csak a víz és egyszerű cölöpkerítés védett. Mathis Zündt Nürnbergben készült metszetén az is látható, hogy az ettől északra és északnyugatra elterülő Békés megyei városrészt még ilyen palánk sem fogta körül, tehát ott védelemre egyáltalán nem lehetett gondolni. A kiterjedt zarándi részt is csak néhány napig lehetett tartani, Kerecsényi július 6-án (szombaton) felgyújtatta, s embereivel a várba vonult vissza. 21 A török a várat ezután nemcsak keletről és délről, hanem nyugatról is körülzárhatta és ostromolhatta, míg észak felől mocsár terült el. A 30-40 ezres török sereggel mintegy kétezres létszámú várőrség nézett farkasszemet. Egy német újság, amelyet szeptemberben adtak ki, részletesen összefoglalja Gyula ostromának és feladásának a történetét. 22 Karácsonyi és Scherer ebből az újságból nagyon fontos adatokat és dátumokat merített, miközben más újságokra kevés figyelmet fordított. Szerepel ebben az újságban, hogy Pertev pasa július 2-án ért Gyula alá, „öt nap múlva" 23 - legalábbis így fordították magyarra - Kerecsényi feladta a várost, ezután 18 napig (tehát július 25-ig) védték hősiesen a huszárvárat, majd innen a „belső várba" (pontosabban a külső várba) szorultak vissza, amelyet megfelelő előkészületek után augusztus 3-án megrohamoztak a törökök. Amikor újabb rohamot készítettek elő, 128
