Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Nürnbergben, az őrgróf és Harruckern földjén (Úti beszámoló)

Nürnbergben, az őrgróf és Harruckern földjén Ún BESZÁMOLÓ 1993-ban kaptam meghívást Matthias Mendétől, a Nürnbergi Városi Múzeumok akkori megbízott igazgatójától, hogy tartsak egy előadást Gyuláról, Albrecht Dürer édesapjának származási helyéről. A terv megvalósítására most (1995-ben) nyílott lehetőség. Június 28-30-ig voltam Nürnbergben a Dürerház Alapítvány vendégeként, s az előadást 29-én a Dürer-ház előadótermében tarthattam meg szép számú érdeklődő előtt, akik között Nürnbergben élő magyarok is voltak. A diaképekkel kísért előadás első része ismertette Gyula földrajzi viszonyait, városképét és történetét Dürer felmenőinek idejében, valamint az Ajtós faluról rendelkezésünkre álló történeti adatokat, háttérként felvázolva a XIV-XV századi Magyarország történetének az előadás témája szempontjából érdekes főbb vonásait. Röviden kitértem a Dürer család származásának vitatott kérdéseire is. Az előadás második része a város további fejlődéséről, sorsfordulóiról, kisváros volta ellenére is számos nevezetességéről, látnivalójáról számolt be. A nürnbergi tartózkodást igyekeztem kutatásokra is kihasználni. A gyulai vár 1566. évi török ostromáról beszámoló német újságok jelentős részét Nürnbergben nyomtatták. Reméltem, hogy Mende úr segítségével sikerül a nürnbergi levéltárban vagy a múzeumokban ilyen újságokat találnom, de sajnos csalódnom kellett. A Germán Nemzeti Múzeumban több metszetet őriznek magyarországi várostromokról, csatákról, de a Gyula ostromát ábrázoló két metszetet már ismerjük. Sikerült viszont egy képeslapot szereznem arról az aranyozott ezüst hajóról, amely feltehetőleg az Ajtósról kivándorolt idősebb Albrecht Dürer ötvösmester keze munkája. Egy napot arra szántam, hogy György (1484-1543) brandenburgi (pontosabban brandenburg-ansbachi) őrgróf nyomait keressem, aki 1509-ben a gyulai várban kötött házasságot Corvin János özvegyével, Frangepán Beatrixszal, és felesége korai, 1510-ben bekövetkezett halála után a gyulai uradalom és számos más Hunyadi-birtok egyedüli tulajdonosa lett. A Zollern (később Hohenzollern) nemzetség, amelyből György őrgróf származott, a nürnbergi várgrófi tisztet birtokolva építette ki hatalmát és tartományát Frankföldön, amelyhez 1415-17-ben nyerte adományul a brandenburgi őrgrófságot s ezzel a választófejedelmi méltóságot. Az őrgrófok temetkezési helye a XVII. század elejéig a heilsbronni cisztercita apátság román bazilikája volt.

1 György őrgrófot is itt temették el, arcképe pedig a főhajó falán függ. Epitáfiumán a Frangepánok 122