Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

váradi Szent Kereszt-plébániatemplom plébánosát, a tisztelendő János urat („Johannem plebanum Ecclesiae Sancte Crucis in CiuitateWiradiensi fundate"), akit egyik ügyvédeként nevezett meg a kolozsmonostori konvent előtt nemes Dobokai Miklós. A keresztnév, a tisztség, a működési hely és az időpont egyezik, így valószínű, hogy Dobokai Miklós pártfogója azonos az idősebb Dürer legfiatalabb testvérével - szögezi le Kisch. Ezt állapította meg lényegében Bunyitay Vince is, aki először hívta fel a figyelmet erre az adatra, de ő óvatosabban fogalmazott: nem lehetetlen, hogy Dürer nagybátyja és János plébános egy személy.

102 Az óvatosság indokolt, ugyanis a püspöki székesegyházon, a várbeli templomon és kápolnán, valamint a szerzetesrendek templomain kívül Váradon még mintegy 10 egyházról van adat ebből az időszakból.

103 Kisch megkereste a Bunyitay által megjelölt forráskiadványt,

104 hogy latinul idézhesse a fenti részletet. A forráskiadványból megtudta, hogy a forrást az Erdélyi Múzeumban őrzik, így mindössze azt kellett kinyomoznia, hogy a múzeum melyik városban van. Nincs értelme annak, hogy fölsoroljuk Kisch összes tévedését, logikátlanságát és naiv állítását (pl. Ajtós falu nevét az ájtatos szóból eredezteti). Magától Kischtől ezeken kívül mindössze két nagyvonalú, ám semmivel sem bizonyítható feltételezés származik. Bár Karácsonyi nyomán itt is kitér arra, hogy több család viselte az Ajtósi családnevet vagy előnevet, váratlanul mégis arra a meggyőződésre jut, hogy Ajtós és Kígyós 1404-ben említett birtokosa, Ajtósi Sebestyén lehetett Dürer dédapja, Sebestyén fia, László pedig Anthoni testvére. Anthoni Laßlen nevű fia e László nevű nagybácsi után kapta a nevét. Másik ötlete szintén a keresztnevek egyezésén alapul. Gyula város első név szerint ismert főbírája Ötvös (Aurifaber) Miklós volt, akinek sikerült elérnie, hogy a Mátyás király által Gyulának adományozott vámmentesség kiváltságát II. Ulászló 1492-ben kelt oklevelével megerősítette.

105 Kisch először is feltételezi, hogy ez a főbíró foglalkozására nézve is ötvös volt, ami korántsem bizonyos. Másrészt szerinte ez az Ötvös Miklós annak az Ötvösnek a fia lehetett, akinél Anthoni az ötvösséget kitanulta. Végül az is gyanítható, hogy ő volt a keresztapja Laßlen fiának, Miklósnak, akit később Niklas Ungernek neveztek, és akiből szintén ötvös lett. Ez utóbbi, három feltevést is tartalmazó gondolatmenet kétségtelenül szellemes, de inkább íróra, mintsem történészre vall, mert alapelve az, hogy minél kevesebb hiteles információnk van a valóságról, annál szabadabban csaponghat a fantáziánk. Anthoni, akinek első fia 1427-ben született, feltehetőleg 1412-1425 között dolgozhatott az ismeretlen gyulai ötvösmesternél, aki nem lehetett nagyon fiatal, ezért nem valószínű, hogy az 1492-93-ban említett főbíró az ő fia lenne, bár a matematikai lehetősége nem kizárható. Kisch megfeledkezik arról, hogy Karácsonyi a bennünket érintő időszakban még két további, Ötvös nevet viselő gyulai lakost említ. 1468-ban egy hatalmaskodásban szerepelt Ötvös Péter és Ötvös Dénes.

106 Amennyiben ők is ötvösök voltak foglalkozásukra nézve, akkor Niklas Unger éppenséggel náluk is tanulhatott. A főbíró115