Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

csületes keresztény életet élt, béketűrő volt és szelíd, mindenkivel békességben élt, és mindenért buzgón hálát adott Istennek. Társasági és világi örömöket nemigen keresett, kevés beszédű férfiú volt, és istenfélő. Ez az én szeretett atyám nagy gonddal ügyelt rá, hogy a gyermekei istenfélelemben nevelődjenek. Mert az volt a legfőbb törekvése, hogy a gyermekeit becsülettel felnevelje, hogy kedvesek legyenek Isten és az emberek előtt. Ezért minden áldott nap arra intett bennünket, hogy szeressük Istent, és jót cselekedjünk felebarátainkkal."

37 Már Thausing megjegyezte, hogy e szavakkal mennyire összhangban ábrázolja apját két festményén Dürer.

38 Befejezve tanulmányait W)lgemut műhelyében, mielőtt vándorútra indult volna, 1490-ben megfestette édesanyja és édesapja portréit. Különösen az utóbbin láthatjuk megcsillanni a kivételes tehetséget. Az apa arcvonásai szelídséget, emberséget árulnak el, de fia kérlelhetetlen őszinteséggel ábrázolja a valóságot - szögezi le Fenyő Iván.

39 "vvínkler elemzését érdemes hosszabban is idéznünk: „A portré hagyományosnak és jelentéktelennek látszik, és mégis modernebb, mint minden más, amelyet az idő tájt az Alpoktól északra alkottak. Tévedhetetlenül tárgyilagos, a megjelenítés szinte kifogástalanul hibátlan és igaz. Az egész és a részek viszonyának korrektségét és a rövidülések pontosságát nem szabad túlbecsülni, de ezek képezik az alapját az ábrázolás igen hatásos plasztikusságának. Az apa portréjában ez a pozitívan új és jelentőségteli. Miként az első modern portréfestő, Jan van Eyck munkáin, ez a megalapozója a részletek elfogulatlan tanulmányozásának. Az a szeretetteljes áhítat, amellyel a kezében rózsafüzért tartó kegyes férfiút megörökíti, egyetlen karakterisztikus részletet, a szem körüli ráncokat és a borostát sem mellőzve - emiatt különös rokonságot mutat Eyck portréival, sőt Eyck-szerűbb, mint bármelyik német festmény a XV században -, melegséget sugárzó fényt ad a síkból erőteljesen kiemelkedő arcnak. A komoly művészet és a szubtilis munka együttesen szépen megformált, lényegre törő művet hozott létre."

40 Az utolsó arckép 1497-ben, öt évvel halála előtt, a hetvenedik életévében készült az idősebb Dürerről. Az öregedés szomorú jelei, az elmélyülő ráncok már megbontják az arc nyugodt békéjét, s felerősödik a szemek nyugtalanul fájdalmas, sőt majdnem tragikus kifejezése - írja Brion. Dürer e festményéről több másolat maradt fenn. Most már a londoni National Galleryben található képet sem tartja eredetinek a művészettörténészek nagy többsége, pedig ez különösen az arc megfestésében kiváló művészi színvonalú.

41 4. A Családi krónika Haan Lajos a Családi krónika egyik kitételére hivatkozott, amely szerinte bizonyítja, hogy Dürer nemesi családból származott, és az említett Ajtósi Ajtós család ivadékának tartotta magát. Most megvizsgáljuk, hogy mi olvasható ki valójában a Családi krónikából. 101