Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)
BEVEZETŐ
ként jelentkezett; évekig kilincseit az egyházi és világi hatóságoknál hercegprímástól államtitkárokig, végül is siker nélkül. 1930-ban már úgy tűnt, a kormányzat segít, ám végül a pénzügyi vonal keresztezte Apor munkáját. 27 Apor még holland kölcsönért is utazott - elment Hágába is -, de hiába. 28 Kénytelen volt tudomásul venni, hogy a gyulai katolikus kollégium nem alapvető a hatóságok számára, azok fontosabbnak tartották a debreceni katolikus internátust és más célokat. Magáért a gyulai katolikus gimnáziumért is sokat kellett dolgoznia. így küzdenie kellett a püspökségi támogatás folyamatosan hiányos kiutalásai ellen. Az apostoli kormányzó kénytelen volt jegyezni: Apor kérése teljesíthetetlen, tehát emeljék fel a tandíjat... - Apor éppen ezt kívánta természetesen elkerülni. Végül már Serédi hercegprímáshoz fordult, jelezve, hogy a gyulai katolikus gimnázium így ellehetetlenül. Kétségbeesésében még delegációt is szervezett a kultuszminiszterhez, de eredményt nem érhetett el, mert még a szegedi püspök sem támogatta, nem vett részt a deputációban... 29 Aki sokat akar, az bizony sokszor csalódik. A katolikus megújulás kimagasló alakja és szervezője volt. Nemcsak a plébánián, ül. a templomban várta híveit, hanem minden alkalmat megragadott a velük való találkozásra. Szakított időt a családok meglátogatására, a személyes beszélgetésekre; a városban működő számos egyesület, társulat hívásait sem utasította el; megjelent a rendezvényeken és mindenütt nyílt szívvel tájékozódott, és aztán segített, amiben csak tudott. Néhány év múltán Gyulán nemcsak a katolikusok, de a protestánsok, zsidók, sőt az ateisták között is osztatlan tiszteletet vívott ki. Az egyházi megújulás fontosságát egyik írásában így indokolta: A mai kor vigasztalan nyomorúságát, a sok csapást nem írhatjuk csak a hitetlen erők számlájára; ok a hívők, keresztények gyengesége, bátortalansága is. Ma „kurucosan bátor" keresztényekre van szükség. 30 A pusztító és romboló hitetlenséggel a hit építő erejét állította szembe: „a hitetlenség látszatát adhatta csak az emberi haladásnak, művelődésnek, boldogságnak. De a lelkekbe sötétséget vitt, ösztönöket korbácsolt fel és elégedetlenséget ébresztett. Leninek és Al Capónék birodalmait növesztette nagyra." Énekeljük - folytatta -: Alleluja! Hadd hallják a hitetlenek és kétkedők, hadd hallják túl a kegyetlen határokon. 31 A gyulai katolikusok hagyományos máriaradnai zarándoklata Trianon után, a román hatóságok miatt sokáig elmaradt. 1932 szeptemberében viszont Apor elérte, hogy különvonat indulhatott az ősi búcsújáró helyre. (Apor vezetésével 478-an indultak el éjfélkor és érkeztek meg hajnali hatra, majd este visszaindultak Gyulára. Apor meghatottan jegyezte fel az ottani magyarok megkapó szeretetének megnyilvánulásait.) Mária-napokat is rendszeresített Gyulán. Ezek egyikén született határozat a Gellért-hegyi sziklakápolnához vezetett zarándoklatokról is. A gyulai Mária-napon egyébként mindig több ezren vettek részt és vonultak fel a körmeneteken. 32 1939-40-ben két alkalommal Mátraverebélyre vezetett zarándokutat. 1940-ben különvonattal mentek - 480-an. 33 Elutazott híveivel 1922-ben Eger mellé is, és megtekintette velük a Mikófalván rendezett passiójátékot. Több alkalommal is gyulai hívei élén vonult augusztus 20-án a budapesti Szent István ünnepségeken. (1927-ben pl. 160-an voltak.) 34
