Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

A DOKUMENTUMOKBAN ELŐFORDULÓ PONTOSABB SZEMÉLYEK

Daimel Sándor (1866-1946), vármegyei tisztviselő. 1916 és 1930 között Békés vármegye alispánja. Domanek Pál (1887-1953), nagyváradi egyházmegyés gap. 1921 és 1927 között gyulai gimnáziumi hittanár. 1924 és 1928 között az „Őrszem" c. lap felelős szerkesztője. Erkel Ferenc (1810-1893), gyulai születésű zeneszerző. A „Himnusz" megzenésítő) e. Báró Feilitzsch Berthold (1867-1949), vármegyei tisztviselő. 1929 és 1931 között Békés vármegye főispánja. I. Ferdinánd (1865-1927), a Hohenzollern-Sigmaringen ház tagja. 1914 és 1927 között Románia királya. Fiedler István (1871-1957), csanádi, majd temesvári egyházmegyés pap. 1930 és 1939 között szatmár-nagyváradi megyéspüspök. 1939-től címzetes püspök. Gévay-Wolff Nándor (1874-?), politikus. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára. Az Actio Catholica elnöke. Glattfelder Gyula (1-874-1943), esztergomi főegyházmegyés pap. 1911 és 1943 között csanádi megyéspüspök. 1942 és 1943 között kinevezett kalocsai érsek. Göndöcs Benedek (1824-1894), nagyváradi egyházmegyés pap. 1873 és 1894 között gyulai plébános, két ciklusban a város parlamenti képviselője. Gróh Ferenc (1852-1921), gyulai születésű nagyváradi egyházmegyés pap. 1894 és 1906 között gyulai plébános. 1906 és 1918 között debreceni plébános. 1906-tól nagyváradi kanonok. Grősz József (1887-1961), győri egyházmegyés pap. 1936 és 1939 között szombathelyi apostoli kormányzó. 1939 és 1943 között szombathelyi megyéspüspök. 1943 és 1961 között kalocsai érsek. Gyenes György (1885-1954), csanádi, majd nagyváradi egyházmegyés pap. 1924-től berettyóújfalusi plébános. Hamvas Endre (1890-1970), esztergomi főegyházmegyés pap. 1936 és 1944 között esztergomi kanonok. 1944 és 1964 között csanádi püspök. 1964 és 1970 között kalocsai érsek.