Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

I. A gyulai História Domus Apor Vilmos által írt fejezete

Júl. 25-27. A gyulai Úrleányok Mária kongregációja kezdeményezésére-szép­számú zarándokcsapat ment Gyuláról Mátraverebély-Szentkútra a plébános ve­zetésével. Aug. 4. A hónap első péntekén tettük le alapkövét a Temesvári úton épülő Szent István Háznak. Az épületnek ugyanaz lesz a rendeltetése, mint a Máriafal­ván létesített napköziotthonnak. Szept. 3. Harangozó Jánost, a gyulai szalézi intézet igazgatóját rendfőnök­sége elhelyezte, helyébe dr. Kalmár István került. Harangozó János igazi Don Bosco-szerű lelke sok barátot szerzett az intézménynek, melyet kiváló lélektani érzékkel, az ifjúság iránti atyai szeretettel irányított. Ugyanakkor távozott Mar­ton Béla spirituális, helyébe Mácsik Györgyöt helyezték Gyulára. Szept. 17. Plébános rendelkezésére minden vasárnapi nagymise előtt egy fél órával népének tanítás van az anya templomban a „Szent vagy Uram" énektár szerint. 1939. nov. 15. Iványi György káplán endrőd-kondorostanyai lelkésszé ne­veztetik ki. Helyébe Szuromi András jön Gyulára. Nov. 19., vasárnap. Megengedi az Egyhm. hatóság 3328-1939. sz. rende­lettel, hogy a gyulavári sz. Erzsébet kápolnában fehér színben sz. Erzsébetről vé­gezhető a sz. mise, ha vasárnapra esik sz. Erzsébet napja. 1940. ápr. 28. hirdette ki Beliczey Miklósné szül. Sermage Vilma grófnő, a főispán neje, hogy közbenjárására a kormányzó úr főméltóságú hitvese, vitéz Horthy Miklósné 5000 pengő építési segélyt eszközölt ki a Sz. István Otthon félbemaradt építkezésére. Az épület tető alatt van ugyan, de a belső munkákra már nem volt pénze a Szoc. Misszió Társulatnak. 1940. jún. 29. Mihalik István gyulai származású philadelphiai plébános és mások adományából két alapítványi tőke gyűlt össze. Az egyiknek célja egy örök­imádási zárda létesítése, a másiké a gyürkehelyi tanyaközpontban kápolna építé­se. Ezeket az összegeket, melyeknek a tőkeállagát a jelenlegi bizonytalan pénz­ügyi helyzet miatt az alapítók, ¡11. adományozók az elértéktelenedéstől féltették, az egyházmegyei hatóság 2387., ül. 2388/1940. sz. engedélyével az egyházközség vállalta át olyan kötelezettséggel, hogy a fenti célokra való építkezés végrehajtá­sakor előbbi célra 70 000 fali téglát, utóbbira 27 000 fali téglát fog adományozni. Az ily feltétel mellett átvett 5000 pengő készpénzt az egyházközség az Egyesült Kat. és Polgári Kör elnökségének a kör épületének fejlesztésére átadta oly feltétel­lel, hogy a kör a gyulai iparosok Katolikus Legényegyletének megfelelő, állandó otthont biztosítson a kör épületében. 1940. jún. 29-én áldják meg a gyulai városerdő diáknyaraló telepén azt a kis kápolnát, melynek felépítésére Istvánfalvy Miklós tanár kezdeményezésére a Gyulai Urak Kongregációja gyűjtötte be az összegeket. így a diáknyaraltatás tar­tama alatt minden vasár- és ünnepnapon sz. mise van. 1940. szept. 1. Az új tanévvel megnyílik a római katolikus elemi iskola VII. leányosztálya. Mácsik István szalézi lelkivezetőt elöljárósága elhelyezi Gyuláról. Helyébe két új szalézi felszentelt pap jön Balázs András és Somhegyi József személyében. A máriafalvai áll. elemi iskolában a hitoktatást most már (hitoktatónő helyett) az egy szalézi pap végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom