Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

I. A gyulai História Domus Apor Vilmos által írt fejezete

sé, hogy a Szerecsen teret, melyen a nagymagyarvárosi iskola van, Szent Imre térnek neveztette el. Néh. Széchényi Miidós gróf kelyhe, mely eddig néh. Brém prelátus használatában volt, most a néh. püspök végrendelkezése szerint a gyulai anyatemplomhoz jutott mindaddig, míg Nagyvárad idegen megszállás alatt marad. A gyulai Kossuth L. 16. sz., melynek haszonélvezete Brém Lőrinc prelátuskanonoké volt, a sz. Szív alapítvány tulajdonába szállt át, kezelésével a gyulai plébános bízatott meg. 1931. Húsvét napján első ízben respondeált a nép latinul. Huszár László kántor egész télen át oktatta erre a népet. 1931. júl. 1. Borbás Pál bucsatelepi lelkész lett, helyébe Farkas István kerül Gyulára káplánnak. Szept. 15. Valcsák Ágoston gádorosi plébánossá neveztetett ki, helyébe Welebil Walter kerül Gyulára német káplánnak. Valcsák Ágoston új plébániájának átvétele előtt Óbudára akar menni ott élő édesanyjához, de oda nem érkezett és azóta teljesen nyoma veszett. 1931. dec. 28. A betegeskedő Welebil Waltert dr. Szabó János váltja le mint német káplán. 1932. jún. 28. A Szentháromság kápolna zsindely teteje ismeretlen okból, de valószínűleg az arra haladó kisvasút mozdonyától tüzet fog és rövid idő alatt majdnem teljesen leég. A 10500 aranykoronában megállapított tűzbiztosítási összegből az Első Keresztény Biztosító Rt. csak 3500 pengő kártérítést ad, de a gyulavári uradalom anyagi támogatásával a kápolna mégis felépíthető, villanyvilágításra és fűtésre rendeztetik be úgy, hogy ezentúl a hitbuzgalmi egyesületek áhítatosságaikat itt tarthatják. Az új tanévtől kezdve a Szentháromság kápolnában minden vasár- és ünnepnapon sz. mise van, melyen a tanoncok és leventék vesznek részt. 1932. júl. 1. Rozemberszky Gyula ny. esperes-plébános a gyulai áll. kórház lelkésze buzgó érdemei elismerése mellett ezen állástól felmentést nyert és utódjává Vlagyovits István neveztetett ki. A gyulai gr. Wenckheim-féle árvaház, mely 58 évig fejtette ki áldásos működését, a fönntartási alapok elértéktelenedése folytán fenntartható nem volt, miért is gr. Wenckheim József az alapítvány kezelője azon elhatározásra jutott, hogy az épületet és a csonka alapítványt a Salesianus rendnek adja át azon célból, hogy gimnáziumi internátust létesítsen és tartson fenn, a csonka alapítvány hozamából pedig ingyenes növendékeket tartson. Ezen terv valóra vált és szept. 8-ra 33 növendékkel megnyílt az új internátus. Az első évben az elöljárói kar három Salesianus papból és két növendékpapból áll. Első igazgató Harangozó János salesianus. A szerzetes tanítónők rendházává a sz. Szív alap tulajdonát képező Kossuth L. u. 16. sz. ház alakíttatott át. A gyulai Polgári Kör súlyos anyagi gondokkal küzdvén azt a kérést intézte a Kat. Körhöz, hogy lépjen vele fúzióba. A Kat. Kör hosszabb tanácskozások után elfogadta az alkut, melynek alapján a két kör „Egyesült Katolikus és Polgári Kör" név alatt egybeolvad, úgy azonban, hogy az egyesült kör alapszabálya a Kat. Kör