Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

II. Apor Vilmos gyulai működésének válogatott dokumentumai

Eleve hangoztatva a római Szentszék iránti fiúi engedelmességet, mégis kötelességünknek ismerjük a Nagyméltóságú Püspöki Kar elé terjeszteni azon óhajunkat, hogy a váradi egyházmegye magyar része együttesen Gyula vagy Békéscsaba székhellyel külön apostoli adminisztratúra alakjában is fenntartassék, ha már a román fennhatóság alatti résszel egy főpásztor által nem kormányozható tovább. Hogy sokáig ez utóbbi állapot nem maradhat fenn, magunk is belátjuk. Lehetetlenné teszi a román kormány által már a parlament elé terjesztett azon törvényjavaslat, mely egyenesen megtiltja, hogy román területen székelő püspök a román országhatáron túl levő területen apostoli hatalmát gyakorolja - másrészt a tárgyalás alatt levő román concordatum

1 tervezet, mely a román királynak bizonyos befolyást engedélyez a kath. püspökök kinevezésében és ott az így kinevezett püspöknek magyar területen való működése ellen kifogásokat emel. Mindazon által az egyház sorsát intéző magyar tényezőknek szerény nézetünk szerint nem szabad a jogfolytonosságnak elvét és egy eljövendő magyar feltámadásnak reménységét nem szabad feladniok, végleges állapotot nem szabad teremteniök. Köztudomású tény, hogy a román kormány a concordatum tárgyalások során a váradi egyházmegye megszüntetését követelte a kevés számú megmaradt plébániákra való hivatkozással: szabad-e a román kormánynak ezen törekvését támogatni azzal, hogy hasonló indoklással ugyanazon egyházmegye magyar részét, sz. László király fenkölt alapítónk tradícióinak hordozóját széttagoljuk és megsemmisítjük? Különben sem helytálló az az érvelés, hogy kevés plébániájú egyházmegyének nincs létjogosultsága: az ős egyházban majd minden város püspöki székhely volt és Olaszországban még ma is fenn áll ez az állapot. Hiszen egy területileg egységes kis egyházmegye, a kormányzatnak a könnyebbségét s így a hívek lelki előnyét szolgálja. A váradi egyházmegye magyar része úgy, ahogyan boldogult Gróf Széchényi püspök megszervezte, tényleg életképes is volt és a gyakorlatban igen jól bevált. A gyulai helynökség a plébániák legnagyobb részéről (4 kivételével) néhány órai úttal megközelíthető volt; szentszéki tárgyalásokra sz. sz. bírák, zsinati vagy csak presbyteri vizsgálatokra érkező vidéki lelkészeknek bejövetelük napján hazautazhattak a földrajzi egység így sokkal célszerűbben oldatik meg, mint pl. Szeged központtal, amely város a tervbe vett egyházmegyének legdélibb szélén levő Debrecentől kb. 250 km-nyi távolságra esnék. - S ha mégis a plébániák kicsiny számára történik hivatkozás, szabad lenne rámutatni arra, hogy az alakítandó szegedi püspökség ép úgy mint a csonka váradi egyházmegye a földrajzilag beékelődő és túl nagy területű váci püspökségből és egri érsekségből könnyen kibővíthetők lennének, éspedig a nevezett négy egyházmegyének és híveiknek határozottan csak előnyére válnék. Bátorkodunk ráutalni arra is, hogy a mi egyházmegyerészünk anyagilag is életképes. A püspökségnek 10 000 kat. holdja, a káptalannak 20 000 kat. holdja, a papnevelde 300 kat. holdja ezen a területen fekszik és lehetővé teszi az egyházkormányzatnak akadálytalan kifejlesztését. Ami végül a kérdés praktikus kivitelét illeti, ha már külön személlyel való