Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

I. A gyulai História Domus Apor Vilmos által írt fejezete

14 000 pengő kölcsönt vesz fel és lehetővé teszi, hogy egyrészt a szt. József templom külsőleg tataroztassék, másrészt a plébániaépület két új káplánszobával kibővíttessék. - Az anya templom nagyharangja részére új modern szerkezetű állvány készül. Szabados Antal kiváló káplán, a gyulai „Szív-Gárda" megalapítója gyulai reálgimnáziumi hittanára neveztetett ki. 1928. máj. 17. Brém Lőrinc prelátus-kanonok ünnepélyesen megáldja az anyatemplom új lissieuxi sz. Teréz-szobrot, a sz. beszédet P. Somogyi Károly karmelita atya tartotta. - Aug. 19-én kántorválasztás, tizenegy pályázó közül az egyháztanács hármat jelölt, ú. m. I. Huszár László nagyváradi székesegyházi kántort, II. Török Mihály kétegyházi kántor-tanítót, III. Takácsy Béla gyulai tanító, h. kántort. A választás eredménye: Huszár László 375, Török M. 105 és Takácsy Béla 245 szavazat s így Huszár László abszolút többséggel kántorrá választatott. - Szept. 16-án a gyulai hívek megható szeretettel ünnepelték meg a plébános 10 éves működési jubileumát. Maradandó emlékül az anyatemplom részére új oltárszőnyegeket szerzett be és művészi kivitelű vasrácsot készíttetett, mely a kórus alatti részt a templom hajójától elzárja s így lehetővé teszi, hogy a templom napközben nyitva álljon az áhítatoskodók részére. A józsefvárosi hívek külön ünnepség keretében üdvözölték a jubiláló lelkipásztort. - A kántorválasztással kapcsolatban, az egyháztanács határozata szerint a régi kántorlakás két szobája az egyházfi lakásává lett, egy szoba pedig tanítószobává és hitközségi irodává alakíttatott át, egyben a kántorlakás udvarának nagy része a belvárosi iskola udvarához kapcsoltatott. A régi egyházfi lakáshoz a hitközség egy harmadik szobát épített s ez lett a kántorlakás. - Dec. 22-én Dávid Béla káplán Békésszentandrásra helyeztetett át, helyébe Süle József került. 1929. jan. 1. Meghalt dr. Karácsonyi János városunk szülötte, a nagyváradi székeskáptalan nagyprépostja, országos nevű történettudós, mély gyászba borítva szülővárosát, egyházmegyéjét s a magyar hazát, melynek a román megszállás alatt ő volt legerősebb támasza. Temetése jan. 4. Gyulán ment végbe, mely alkalommal a káptalan tagjai nagy számban, a vallás- és közokt. ügyi miniszter képviselője és számos előkelőség jött el Gyulára, a gyászszertartást Mayer Antal apostoli kormányzó úr végezte. A nagyváradi káptalan és a Magy. Tudományos Akadémia művészi márvány sírkövet állíttatott emlékére a Szentháromság temetőben. Gyula város közössége pedig szülőházát emléktáblával jelölte meg, az utcát pedig, melyben született az ő nevéről nevezte el. 1929. júl. 1. Dr. Lindenberger János debreceni prépostplébános a váradi egyházmegye magyar fennhatóság alatt maradt részének apostoli adminisztrátorává neveztetik ki és ezzel megszűnik az ősi püspöki székhellyel való egyházjogi kapcsolat mindaddig, míg hő vágyunk teljesedésbe nem megy és meg nem szűnik a trianoni szégyenletes országhatár. 1929. aug. 27. életbe lép a román Concordatum, melynek egyik fájdalmas intézkedése az is, hogy túl a trianoni határon a nagyváradi és szatmári püspökség mint aeque principális kettős egyházmegye egy közös püspök alatt egyesíttetik. 1929. szept. 1. Felavattatik az átépített józsefvárosi iskola, melyben két új tanterem létesíttetett oly formán, hogy vasredőny alkalmazásával nagy színház-