Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

I. A gyulai História Domus Apor Vilmos által írt fejezete

díszített szekeret özv. Gazsó Józsefné négy sárga lova húzta, fehérruhás leányok sokaságától övezve, a menetet pedig hatalmas lovasbandérium vezette. A harangszentelés szertartását Brém Lőrinc prelátus-kanonok végezte fényes papi segédlettel és a templom előtti térségen összegyülemlett többezernyi tömegnek ő fejtette ki gyönyörű beszédben a templomharangok jelentőségét. - A harangszentelést azonban nemcsak fényes külsőség, hanem benső vallásosság megnyilatkozása is kísérte. Nyolc napon át P. Bus Jakab S. J. férfi lelkigyakorlatot tartott, a harangszentelés napjának reggelén közös sz. áldozás volt, este pedig, miután első ízben megszólaltak az új harangok, megalakult az „Ave" név alatt ismeretes „Anyaszentegyházat Védő Egyesület" kb. 60 férfi taggal, mely mint az Urak Kongregációjának szakosztálya a katolikus férfiakat vallásos irányba tömöríteni hivatott. 1924. aug. 15-17. sosem látott fényes napjai a gyulai plébánia történelmében. Az alföldi katolikus nagygyűlések szervezői a III. kongresszus színhelyéül Szeged és Kecskemét után Gyulát választották. Az ünnepségek fényét megkoronázta Dr. Schioppa Lőrinc pápai követ jelenléte, kit aug. 16-án este kitörő lelkesedéssel és külsőségeiben is imponáló dísszel fogadott az ősi város. A város vendégei voltak egyébként Dr. Glattfelder Gyula csanádi, Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspökök és Dr. Horváth Győző kalocsai érseki helynök, flszt. püspök, számos egyházi és világi notabilitás. A vallás- és közoktatásügyi minisztert Dr. Breyer István prelátus, h. államtitkár képviselte. A gyulai hitközség a kat. nagygyűlés keretében ülte meg az anyatemplom felszentelésének, valamint néh. Göndöcs Benedek apát-plebános születésének 100-dik évfordulóját. - Az ünnepségek lefolyásáról, az elhangzott beszédekről és a tanácskozásokon elfogadott határozatokról bőséges tudósítást tartalmaz „a III. Alföldi Katolikus Nagygyűlés emlékkönyve". Külön kiemelendő a kongresszus külső dísze mellett mély vallásos tartalma, mely nemcsak vallásos tartalmú beszédekben, hanem a vallásos életnek missziószerű megnyilvánulásában mutatkozott. Aug. 15-16-ra virradó egész éjszaka szentségimádás volt, melyen a nép szünet nélkül színig megtöltötte a templomot; úgy a gyulai hívek, mint az Alföld minden tájáról összesereglett nép igen nagy számban járult a bűnbánat és oltári szentségekhez. Az 1924. esztendő Gyula számára a jubileumok esztendeje. Ezen év pünkösdjén ünnepelte meg a józsefvárosi német lakosság letelepülésének 200. évfordulóját. Ünnepi szentmise, díszgyűlés, jelmezes felvonulás és színi előadással kapcsolatos népünnepély töltötte be ezen nevezetes napot. De örökemlékűvé tette az évfordulót a sz. József templomnak belső restaurálása, melynek költségeit a hívek nagy áldozatkészsége szolgáltatta. A festés tervezése Groh István iparművészeti főiskolai igazgató szaktudását és műízlését dicséri, ő ügyelt fel a munka kivitelére is. Az ornamentalis részeket az iparművészeti főiskola tehetséges növendékei, Schwarcz János iparművésszel az élen készítették, míg a figurális részekből három mennyezetképet Ramold Lajos festőművész, egyet, melynek címe „200 év hálája", Gróh Béla főgimnáziumi rajztanár festette. Az 1924. év a hitközséget érintő gyászeseteket is tartalmaz. Március 19-én hunyt el gerlai kastélyában a plébánia egyik érdemes kegyura, gróf Wenckheim Géza, ki hosszú éven át a hármas kegyuraságnak képviselője volt s mint ilyen