Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

A DOKUMENTUMOKBAN ELŐFORDULÓ PONTOSABB SZEMÉLYEK

A DOKUMENTUMOKBAN ELŐFORDULÓ FONTOSABB SZEMÉLYEK Gróf Almásy Derűse (1890-1950), gróf Almásy Dénes Békés vármegyei nagybirtokosnak, a gyulai uradalom tulajdonosának a lánya. Gróf Almásy Dénesné gróf Károlyi Gabriella (1869-1945), a gyulai uradalom birtokosának a felesége. Antalfia Emil (1897-?), városi tisztviselő. 1939 és 1944 között Gyula város főjegyzője. Báró Apor Gábor id. (1851-1898), Apor Vilmos édesapja. 1894 és 1895 között Nagyküküllő vármegye főispánja. 1895 és 1898 között a király személye körüli minisztérium államtitkára. Báró Apor Gábor if]. (1889-1969), Apor Vilmos bátyja, diplomata. 1921 és 1925 között varsói, 1925 és 1927 között párizsi követségi tanácsos. 1927 és 1934 között a külügyminisztérium politikai osztályának a vezetője. 1934 és 1935 között Magyarország bécsi követe. 1935 és 1939 között külügyminiszter-helyettes. 1939 és 1944 között Magyarország vatikáni követe. Báró Apor Gáborné grófPálffy Fidélia (1863-1934), Apor Vilmos édesanyja. Áronffy Ferenc (1873-?), lazarista szerzetes. 1915-től az Irgalmas Nővérek magyarországi tartományfőnöke. 1926-tól a lazarista rend magyarországi tartományfőnöke. Bangha Béla (1880-1940), jezsuita szerzetes, hitszónok. Az Actio Catholica egyik szervezője és alelnöke. Barabás György (1874-1956), gyulai születésű nagyváradi egyházmegyés pap. 1918 és 1948 között a gyulai esperesi kerület esperese. 1911 és 1948 között békési plébános. Barcza György (1888-1961), diplomata. 1927 és 1938 között Magyarország vatikáni követe. Bartoss Ferenc (1870-1945), nagyváradi egyházmegyés pap. 1904 és 1920 között gyulai gimnáziumi hittanár. 1920 és 1923 között békéscsabai koadjutor. 1923 és 1935 között békéscsabai plébános. 1924-ben az „Őrszem" c. lap felelős szerkesztője. 1935-től nagyváradi kanonok.