Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)
II. Apor Vilmos gyulai működésének válogatott dokumentumai
Mély tisztelettel vagyok Méltóságodnak Gyula, 1939. március 26. Engedelmes híve az Úrban c. apát, plébános Fogalmazvány. - GyPL. 544/1939. Lindenberger János apostoli kormányzó 1939. március 28-i levelében hozzájárult Apor Vilmos szabadságához (1. uo.). 1 Báró Apor Gábort 1938. december 24-én nevezték ki Magyarország vatikáni követének. 107/a Budapest, 1939. június 16. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter levélben közli Csáky István külügyminiszterrel a megüresedett magyarországi püspöki székekre jelölt személyek neveit Nagyméltóságú Miniszter Úr! Hivatkozással Nagyméltóságodnak 3001/pol.-1939. sz. alatt kelt sürgős megkeresésére, tisztelettel kérem, hogy a Miniszterelnök úrral 1 és a Bíboros Hercegprímás úrral történt megbeszélésünk és megállapodásunk alapján szíveskedjék a Szentszéknek a megüresedett főpapi székek betöltése tekintetében a következő javaslatokat megtenni: 1. ) a rozsnyói püspöki székre, mely püspökségnek vagyona teljes egészében visszakerült a Magyar Szentkoronához, Bubnics Mihály felszentelt püspök, apostoli kormányzót és mellette másodsorban dr. Sipos István apátot, a pécsi papnevelő intézek rektorát mégnevezni; 2. ) a kassai püspöki székre dr. Madarász István prelátus, nagyváradi kanonok, c. apátot és mellette másodsorban dr-Meszlényi Zoltán felszentelt püspök, esztergomi kanonokot és dr. Luttor Ferenc apostoli protonotáriust megnevezni olyképpen, hogy a kinevezendő püspök egyidejűleg - Székely Gyula és Szvoboda Ferenc apostoli kormányzók felmentése mellett - a szatmári egyházmegye Magyarországon maradt és Magyarországhoz most visszakerült részeiből egyesített adminisztratúra élére apostoli kormányzóvá is kineveztessék és részére a szatmári püspöki javadalom magyarországi vagyonának élvezete a szokásos kötelezettségek mellett biztosíttassák; 3. ) az üresedésbe került veszprémi püspöki székre, melynek betöltését a m. kir. kormány állami és egyházkormányzati szempontból egyaránt sürgősnek véli,