Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)
II. Apor Vilmos gyulai működésének válogatott dokumentumai
szokta felvezetni az istentiszteletre, most pedig ezen ünnepségre való tekintettel ez megtörténik, tisztelettel kérem Méltóságodat, kegyeskedjék a tábori sz. mise tartására az engedélyt megadni és egyben kérem utasítását arra vonatkozólag is, hogy - mivel csak olyan zászlót szabad a Rituáléban 1 foglalt zászlószentelési szertartással megszentelni, mely az egyházzal némi kapcsolatban van - szabad-e mégis másféle zászlót pl. jelen esetben a „Benedictio ad omnia" formula szerint megáldani abban az esetben, ha a zászlót más templomban illetve más vallású imaházba nem viszik el megáldás végett, mire vonatkozólag jelen esetben garanciát szereztem. Mély tisztelettel maradtam Gyula, 1933. május 30. Méltóságodnak engedelmes híve c. apát, plébános Fogalmazvány. - GyPL. 97/1933. Lindenberger János apostoli kormányzó június 2-i válaszában az engedélyt megadta (1. uo.). 1 A római katolikus egyház szertartáskönyve. 82. Gyula, 1933. október 26. Apor Vilmos beszámolója Gyula város polgármesterének a gyulai római katolikus egyház I. világháború utáni helyzetéről tevékenységéről Ad. 1. A világháború áldozatává lett az anyatemplom és józsefvárosi templom 3-3 és a sz. Háromság kápolna 2 harangja összesen 2627 kgr. súlyban. - A háború végével a forradalmak és román megszállás sok akadályt gördítenek az egyház működése elé: forradalom alatt a vallásos és hazafias elemek keresztényszocialista alapon igyekeznek tömörülni, de gátolja őket a forradalmi elemek terrorja, kommunizmus alatt a hitoktatás folytatása képezi a plébánia fő gondját, miután a katolikus iskolák is elkommunizáltattak, a nép zöme annál buzgóbban látogatja a templomot és az 1919. évi feltámadási körmenet tüntetésszerűen impozáns volt. A hamarosan bekövetkező román megszállás megvonja a katolikus iskolák államsegélyét, amit az egyházközség adóval kipótol, a város vezető embereivel együtt a Plébános is köteles több héten át naponta a román helyőrségi parancsnoknál jelentkezni. - A románok bevonulása után számos magyar tiszt és katona fogságba hurcoltatik, kinek kiszabadítása érdekében a plébános 1919. decemberében Bukarestbe megy Mária román királyné elé és a kiszabadítást így
