Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

tása. A Stroben

1 Alajos szobrász által készített, gyönyörű kivitelű, egész életnagyságú, bronzba öntött mellszobor, magas syenit márványtalapzaton áll, mely az emléktáblával együtt - Gerenday műtermében készült, s a népkertben újonnan épült díszacsarnok homlokzata előtt van felállítva. A szoborleleplezés, a megye és város összes notabilitásainak részvéte mellett folyt le. Jelen volt a nagy hazafi rokonságából gróf Wenckheim Frigyes, József, László és Pál fiaival, gróf Almásy Dénes; továbbá Terényi Lajos megyei főispán, id. Mogyoróssy János megyei múzeumi igazgató díszmagyarban, a honvéd tisztikar, a megyei, kir. törvényszéki, állami és városi tisztviselők, egyletek és tanintézetek testületileg, a megye több községének küldöttsége; a tribün körül a legelőkelőbb szép hölgyközönség, körülvéve a polgárság és nép ezreitől. Délután öt órakor az 50 főnyi egyesült zenekar ünnepi nyitánya után a helybeli dalárda Kölcsey Hymnuszát elénekelvén, Göndöcs Benedek apát - mint a Wenckheim szoborbizottság elnöke - emelkedett, hazafias szellemű emlékbeszédet tartott, méltatva a nagy hazafi érdemeit és közszereplését jelezvén, hogy az üdvözölt nagy férfiú halálának 10 éves évfordulója éppen e napra esik: eközben lehullt a szoborról a lepel, s előtűnt a népszerű és a megyében szinte legendaalakká vált báró Wenckheim Béla megszólamlásig hű képmása - mélyen megindítva és kegyeletes érzületre hangolva az összes jelen voltakat. Végül a dalárda a „Szózat"ot elénekelvén, az egyesített zenekar a Rákóczi-induló eljátszásával fejezte be a magasztos ünnepélyt. Ez alkalommal történt egyszersmind a népkertben újonnan épült díszcsarnoknak, a város közönsége számára való átadása is, - ahol este kitűnően sikerült fényes táncestély tartatott, rendkívül nagy közönség részvéte mellett. Úgy a gyönyörű népkert, valamint a díszcsarnok létesítése a Göndöcs B. apát eszméje és érdeme, s neki köszönheti Gyula városa, hogy ahol ezelőtt öt évvel még a holt Körös medre dísztelenkedett, ott most gyönyörű díszkert s benne egy igen díszes csarnok emelkedik, amelynek pompás nagy terme - mint az apát beszédében monda - „nyári színházul, hangversenyek, felolvasások, népgyűlések, táncvigalmak és társas lakomák, szóval a társas szellem fejlesztését, a polgárosodást és a közművelődést előmozdító összejövetelek gyűlhelyéül és kényelmes otthonául fog szolgálni és így a város társadalmi életének mintegy központját képezendi." A városi képviselő-testület, a népkert és díszcsarnok létesítésére, 50 évi törlesztésre, 10-10 ezer forint kölcsönt vett fel; de maga a csarnok, Scheer Konrád gyulai építési terve és költségvetése szerint 15,431 frtba került, s a több ezerre menő kiadási többletet az áldozatkész Göndöcs B. apát a sajátjából fedezte. Egyetértés 1889. július 12. (Ugyanezekről az eseményekről: A Békés 1889. július 7. VIII. évf. 27. sz., július 14. 28. sz., július 21. 29. sz., július 28. 30. sz.) A Pavilon színháztermében elsőként Blaha Lujza lépett fel. Számos bál, jótékonysági rendezvény, társas összejövetel színhelye volt az impozáns épület. 1952-től 1975. november 7-ig - az új Erkel Ferenc Művelődési ház átadásáig - művelődési házként funkcionált. 1979-ben megfelelő átalakítás után a Kohán-hagyaték kiállítási épülete lett. Az épület ' Helyesen: Stróbl