Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
esdenünk, tőle kell várnunk, hogy áztassa meg a földet alkalmas időben, adjon verőfényt és meleget a magvak megérlelésére, óvja meg veteményeinket az elemi csapások, jégverés, viharok, áradásoktól, őrizze meg lakásainkat a pusztító tűzvésztől, óvja meg igavonó barmainkat és hasznos állatainkat a dögvésztől. Ezért cselekedett helyesen a német földész társulat, midőn vallásos buzgósággal zászlót készített s arra Jézus, Mária, Sz. József, Sz. István király, Sz. Flórián, Sz. Vendel, Sz. Antal és Sz. Márk evangélista képeit festeté, hogy beismerje, ünnepélyes vallást tegyen arról, hogy ő munkájának sikerét, fáradságának gyümölcsét egyedül Istentől várja, a zászlón levő szenteket pedig közbenjárásra kéri fel, az Istennél, az áldás biztosabb elnyeréséért. Ezen tettével egyszersmind háláját is kívánta leróni Istennek, a minden jók adójának a földész társulat, mi örömmel tölti el pásztori szívemet. Aranyszájú Szent János azt mondja, hogy „semmi sincs Isten előtt kedvesebb, mint a hálaadó lélek köszönete". Tóbiás pedig (12-6) 5 a háladatosságra ezen szép szavakkal int bennünket: „áldjátok a mennynek Istenét, s mindenek előtt hálát adjatok neki, mert irgalmasságot cselekedett velünk." De hálára önnön érdekünk is sarkall, mert aranyszájú Szent János szerint: „új jótétemények nyeréséhez az a legbiztosabb út és a legjobb eszköz, ha az elvett jókat tehetségünk szerint megköszönjük". Szent Bonaventura atya pedig azt tanítja, hogy „a hálátlanság szárító szél, mely az isteni irgalmasság harmatját és a kegyelem kútforrását kiszárítja". Üdvözítőnk is megrótta a hálátlanságot, midőn a megtisztult 10 bélpoklos férfiú közül csak egy térvén vissza hálát adni, így szóla: „nemde tizen tisztultak meg? és a kilenc hol vagyon? nem találtatott, ki megtérjen és dicsőséget adjon Istennek, hanem csak ez idegen nemzetbeli". (Luk. 17-18.) 6 Abölcs azt írja (16.29) 7; „a háládatlan reménye, mint a téli jég elolvad és elvész." A jó keresztény nem is késik, nem is restelkedik hálát adni Istennek, tudva, hogy ő csak plántál, öntöz, de a növést az Isten adja. Isten az, aki kiterjeszti kezeit s betölt minden terményeket áldásával, s ezért a hálával vett jókat mindenki Isten dicsőségére, lelke üdvére, s embertársai javára fordítja, a bőségben fel nem fuvalkodik, szükségben el nem csügged, szívét földiekhez sohasem köti le oly annyira, hogy ezek miatt Istentől elszakadjon. Ti se szakadjatok el tehát soha az Úrtól, kik ma hálátokat róttátok le e zászló felajánlásával; hanem e zászló alatt tömörülve legyetek állhatatosak a hitben, rendületlenek a reménységben, buzgók a szeretetben, ezen zászló alatt kérjetek Istentől bő termést szántóföldeitekre, áldást családotokra, békességet embertársaitoknak, kegyelmet, üdvösséget lelketeknek! Kérjétek e zászlón lévő védszenteket, hogy könyörögjenek érettetek, hogy közbenjárásuk által minden látható és láthatatlan ellenséget legyőzve, Isten kegyelmére méltók lehessetek, s minden veszedelemtől, de főképpen a bűntől megmeneküljetek. 5 Ószövetség könyvei. Tóbiás könyve (Tób) 12. fejezet 6. vers 6 Újszövetség könyvei. Lukács evangéliuma 17. fejezet 18. vers 7 Ószövetség könyvei. Bölcsesség könyve (Bölcs) 16. fejezet 29. vers