Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

esdenünk, tőle kell várnunk, hogy áztassa meg a földet alkalmas időben, adjon verőfényt és meleget a magvak megérlelésére, óvja meg veteményeinket az elemi csapások, jégverés, viharok, áradásoktól, őrizze meg lakásainkat a pusztító tűz­vésztől, óvja meg igavonó barmainkat és hasznos állatainkat a dögvésztől. Ezért cselekedett helyesen a német földész társulat, midőn vallásos buzgósággal zászlót készített s arra Jézus, Mária, Sz. József, Sz. István király, Sz. Flórián, Sz. Vendel, Sz. Antal és Sz. Márk evangélista képeit festeté, hogy beismerje, ünnepélyes vallást tegyen arról, hogy ő munkájának sikerét, fáradságának gyümölcsét egyedül Istentől várja, a zászlón levő szenteket pedig közbenjárásra kéri fel, az Istennél, az áldás biztosabb elnyeréséért. Ezen tettével egyszersmind háláját is kívánta leróni Istennek, a minden jók adójának a földész társulat, mi örömmel tölti el pásztori szívemet. Aranyszájú Szent János azt mondja, hogy „semmi sincs Isten előtt kedvesebb, mint a hálaadó lélek köszönete". Tóbiás pedig (12-6) 5 a háladatosságra ezen szép szavakkal int bennün­ket: „áldjátok a mennynek Istenét, s mindenek előtt hálát adjatok neki, mert irgalmasságot cselekedett velünk." De hálára önnön érdekünk is sarkall, mert aranyszájú Szent János szerint: „új jótétemények nyeréséhez az a legbiztosabb út és a legjobb eszköz, ha az elvett jókat tehetségünk szerint megköszönjük". Szent Bonaventura atya pedig azt tanítja, hogy „a hálátlanság szárító szél, mely az isteni irgalmasság harmatját és a kegyelem kútforrását kiszárítja". Üdvözítőnk is megrótta a hálátlanságot, midőn a megtisztult 10 bélpoklos férfiú közül csak egy térvén vissza hálát adni, így szóla: „nemde tizen tisztultak meg? és a kilenc hol vagyon? nem találtatott, ki megtérjen és dicsőséget adjon Istennek, hanem csak ez idegen nemzetbeli". (Luk. 17-18.) 6 Abölcs azt írja (16.29) 7; „a háládatlan reménye, mint a téli jég elolvad és elvész." A jó keresztény nem is késik, nem is restelkedik hálát adni Istennek, tudva, hogy ő csak plántál, öntöz, de a növést az Isten adja. Isten az, aki kiterjeszti kezeit s betölt minden terményeket áldásával, s ezért a hálával vett jókat mindenki Isten dicsőségére, lelke üdvére, s embertársai javára fordítja, a bőségben fel nem fuvalkodik, szükségben el nem csügged, szívét föl­diekhez sohasem köti le oly annyira, hogy ezek miatt Istentől elszakadjon. Ti se szakadjatok el tehát soha az Úrtól, kik ma hálátokat róttátok le e zászló felajánlásával; hanem e zászló alatt tömörülve legyetek állhatatosak a hitben, rendületlenek a reménységben, buzgók a szeretetben, ezen zászló alatt kérjetek Istentől bő termést szántóföldeitekre, áldást családotokra, békességet embertársai­toknak, kegyelmet, üdvösséget lelketeknek! Kérjétek e zászlón lévő védszenteket, hogy könyörögjenek érettetek, hogy közbenjárásuk által minden látható és láthatatlan ellenséget legyőzve, Isten ke­gyelmére méltók lehessetek, s minden veszedelemtől, de főképpen a bűntől megmeneküljetek. 5 Ószövetség könyvei. Tóbiás könyve (Tób) 12. fejezet 6. vers 6 Újszövetség könyvei. Lukács evangéliuma 17. fejezet 18. vers 7 Ószövetség könyvei. Bölcsesség könyve (Bölcs) 16. fejezet 29. vers

Next

/
Oldalképek
Tartalom