Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Bevezető helyett

jövedelemforráshoz jutott, amely a későbbi fejlődését is sokban meghatározta. (L. 46. sz. dokumentumot.) Mint pusztaszeri címzetes apát, a szeri monostor maradványainak, a honfoglalás emlékhelyének megmentése érdekében emelt szót az országgyűlésben, előtte azonban a saját és a Pallavicini család költségén már meg is kezdette az ásatásokat. A nemzeti emlékhely létesítésének gondolata is Tőle származik. (L. 27. sz. dokumentum) Országgyűlési szereplése a magyar katolikus egyház történetének kritikus időszakára esik. Elvben ugyan minden felekezet egyenrangú, de miután a katolikus egyház a történeti tradíciók folytán, súlyánál fogva sok szállal kötődött az államhoz, az állam rendszeres beavatkozását is nehéz volt elhárítani. A katolikus egyház önkormányzatát, autonómiáját nem sikerült megvalósítani, többszöri kísérlet ellenére sem, mert az államnak nem volt ez érdeke. Az állam kezelte ugyanis a vallásalapot és a különböző alapítványokat, ennek révén tekintélyes beleszólási jogot szerzett magának az egyház életébe. A liberális politika koncentrált támadása már Göndöcs halála után hoz átütő eredményt a polgári házasság és az állami anyakönyvezés bevezetésével. A vegyes házasságokat megkeserítette az a törvénybeli intézkedés, hogy a gyermekek nemenként az apa, vagy az anya vallását kellett kövessék; a szülők tehát nem egyezhettek meg abban, hogy melyikük vallását kövesse mindegyik gyermek. Göndöcs törvénymódosítást szorgalmazó véleménye ekkor még nem talált megértésre a képviselőházban, csak halála után született meg a törvény, amely ezt lehetővé tette. A korabeli egyházi viszonyokra, a főpapi birtokok tényleges szerepére jó adalékot szolgáltat a beszédével kapcsolatos levelek közül a dunaadonyi paptársa véleménye, amelyet az alábbiakban közlünk. (L. 28/ A., 29. sz. dokumentumot.) A kortársak és késői méltatói is egyetértettek abban, hogy áldozatos tevékenysége jelentősen hozzájárult a polgárosodó Gyula fejlődéséhez. A Népkert, a pavilon, amelynek építési költségeiből jó egyharmadot a saját jövedelméből fedezett, a Wenckheim szobor, az Erkel szobor felállításának kezdeményezése egyedül is elég arra, hogy az utókor nevét ne feledje el. A régészeti és művelődéstörténeti egylet, a megyei múzeum létrejötte már a város határain jóval túlmutató kezdeményezések. Ismét Karácsonyi János emlékeit idézzük, aki a szeghalmi vándorgyűlésen láthatta törhetetlen akaraterejét, amellyel betegségét legyőzve ellátta az elnöki teendőket. (L. 47. sz. dokumentumot.) Halála előtt még minden gondozására bízott egyesületi számadást elkészített, minden számadáskönyvet lezárt, hogy ne maradjon utána befejezetlen munka. Töretlen lendülettel fáradozott azon, hogy a városnak gimnáziuma legyen. A kötetben közölt indítvány mellett a sajtóból is tudjuk: Kalocsán is járt, hogy a jezsuitákat megnyerje a Gyulán létesítendő gimnázium ügyének. (20/A, B dokumentumok.) A mai kor rohanó világában élő ember értetlenül áll az előtt, hogyan volt ideje plébánosként, képviselőként, örökös szervezőként a kertészkedésre, a méhészkedésre, a gyakorlati eredmények propagálására. Ő volt az, aki a vallásos társulatként működő gyulai földész társulatok gazdaközösségének figyelmét ráirányította az okszerű gazdálkodás fontosságára, az ő inspirációjára vettek a gyulai