Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
emlékeinek felkutatására és ismertetésére s azonkívül segítségükre legyen ott, ahol pénzhiány akadályozza ezeket az emlékek egybegyűjtésében. így, ilyen szempontból tekintve a régészeti társulat elnöki tisztét, arra Göndöcs Benedeknél alkalmasabb, derekabb embert keresve sem lehetett volna találni! Ő valóban rábírta Békés vármegye tollforgató fiait, hogy legalább saját szülőhelyük múltja, állapota iránt érdeklődjenek s ha nem is a régi századok eseményeit, legalább az ő korukhoz közelebb eső és így még emlékezetükben élő férfiak tettét, napjait, állapotait írják le és így mentsék meg az örök feledéstől. így fogott tollat Gyulán a szép tehetségű, sajnos korán elhunyt Hajóssy Ottó megyei főjegyző, Szarvason Benka Gyula gimnáziumi igazgató, Győry Vilmos, a költő, orosházi pap, Békésen Hajnal István, az orvos, Csabán Szemián Sámuel stb. Különösen nagy érdeme Göndöcsnek, hogy megnyerte a társulat titkárául Zsilinszky Mihályt, az akkor még fiatal szarvasi gimnáziumi tanárt, Haan Lajosnak, a társulat alelnökének vejét. Ez volt akkor Békés megyében úgyszólván az egyetlen férfiú, aki már kellő iskolázottságban részesülvén, a történetírás művészetének színvonalán állott s hogy e társulat a történettudományt ne csupán ismertesse, hanem fejlessze is, azon mindig híven őrködött. De Göndöcsnek nem csupán Békés megyében voltak ismerősei és barátai, hanem másfelé és főleg az ország fővárosában is. Göndöcs buzgósága, szeretetreméltósága, messzef öldön híres vendégszeretete ezeket is rábírta, hogy tudományuk gazdag tárházából Békés megyének is juttassanak valamit. Első volt ezek között Fraknói Vilmos, aki már a régi, törökvilág előtti állapotokat ismertette megyénk közönségével. Eljött Göndöcs hívására Pulszky Ferenc, a régészet terén akkor leghíresebb szakértő is, hogy a megyénkben talált régiségekről felvilágosítást adjon. Azután megjelentek megyénkben Szabó Károly, Köröstarcsa jeles szülötte, de akkor már kolozsvári egyetemi tanár, Thaly Kálmán, a Rákóczi-kor híres kutatója, Szilágyi Sándor, az egyetemi könyvtár őre és mind oly nevezetes adatokat szoltáltattak megyénk történetéhez, hogy azok nélkül nagyon hom ályos volna megyénk múltj ának ismerete. S ezek a régészeti társulat, illetőleg Göndöcs Benedek fáradozása nélkül talán a feledésbe merültek volna. Fraknói figyelmeztette először a társulatot arra, hogy megyénk XV-XVI. századbeli történetére mily tömérdek oklevél lappang távol az országtól, Bajorország fővárosában Münchenben. Durva, érzéktelen embereket bizonyára nem értesített volna erről. Gondoskodott ezenfelül Göndöcs arról, hogy Hampel József a múzeumunk számára megvett etruszk és római régiségeket, Pulszky Károly 2 pedig a megyénkben talált őskori tárgyakat pontosan meghatározzák és rendezzék. így azután, midőn 1875-ben és 1876-ban József főherceg itt a gyulai kastélyban tartózkodott, Göndöcs Benedek, tudván, hogy a főherceg érdeklődik a régiségek iránt, meghívta őt a múzeum megtekintésére és oly rendezett múzeumot mutatott be neki, amely a főherceg teljes elismerését érdemelte ki. Maga Göndöcs Benedek is jó példával járt elöl megyénk közelmúltjának ismertetése terén. Ő is megörökítette Békés megye jelesebb fiai közül azokat, kiket 2 így, helyesen Pulszky Ferenc (1814-1897) régész, aki valóban kapcsolatban volt a gyulai múzeummal. Pulszky Károly (1853-1899) művészettörténész, Pulszky Ferenc fia.
